A brandenburgi belügyminiszter támogatja a vitatott menedékjog-elutasításokat

A brandenburgi belügyminiszter támogatja a vitatott menedékjog-elutasításokat

Újra fellángol a vita a menedékkérők elutasításáról Németország határain. René Wilke (párton kívüli) brandenburgi belügyminiszter a bremerhaveni belügyminiszteri konferencia után felszólalt, és egyértelművé tette: az elutasításokra a migrációs politika szigorítása érdekében van szükség. Ezt azzal indokolja, hogy nincsenek kötelező erejű szabályozások az EU-államokkal, amint azt rbb24 írja.

Wilke nyilatkozata robbanásveszélyes időben született, mivel a berlini közigazgatási bíróság ítélete elfogadhatatlannak nyilvánította az elutasításokat. A bíróság kimondta, hogy a menedékkérők nem küldhetők vissza megfelelően lefolytatott dublini eljárás nélkül. Ennek messzemenő következményei voltak a szövetségi rendőrségre nézve, akik május 9-én visszautasítottak három szomáliai menedékkérőt a frankfurti (Odera) vasútállomásról, noha menedékjogot kértek. A ZDF szerint a szövetségi rendőrség Lengyelországot biztonságos harmadik országként emlegette, de ez nem volt kellően jogilag megalapozott.

Politikai reakciók és fejlemények

Alexander Dobrindt szövetségi belügyminisztert (CSU) azonban nem nyűgözik le a bíró döntései, és folytatni kívánja az elutasításokat. Körülbelül 25 000 visszautasításra és körülbelül 1000 elfogásra hivatkozott a csempészek részéről. Ezt vegyes reakciók fogadják: Míg a zöldek Michael Kellner törvénysértésként kritizálja Dobrindt tetteit, Lena Kotré az AfD-től üdvözli az intézkedéseket, de további lépésekre van szükség.

Wilke belügyminiszter aggodalmának ad hangot a lengyel oldalon tervezett ellenőrzésekkel kapcsolatban is. Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország is bevezeti saját ellenőrzését, ami jelentős problémákat okozhat napi mintegy 12 ezer lengyelországi ingázónak. Brandenburg miniszterelnöke, Dietmar Woidke (SPD) már az ingázók terheinek csökkentéséért küzd, és a 12-es autópálya harmadik sávjának kialakítását szorgalmazza.

A jogi helyzet részletesen

A berlini közigazgatási bíróság egyértelművé tette, hogy az illetékes német hatóságoknak tisztázni kell, hogy melyik uniós tagállam felelős a menekültügyi eljárásért. A Dublin III rendelet előírja, hogy a menedékkérők csak abban a tagállamban nyújthatnak be kérelmet, ahová először léptek be. A [BAMF] (https://www.bamf.de/DE/Themen/AsylFluechtlingsschutz/AblaufAsylverfahrens/Dublin procedúra/dublin procedúra-node.html) szerint a német területen menedékjogot kérő személyek nem utasíthatók el a dublini eljárás nélkül.

Ilyen elutasításra csak speciális esetekben kerülhet sor, amit Dobrindt egyértelmű jogalap hiányában nem tudott meggyőzően bizonyítani. A bírósági döntés jelenleg ideiglenes, ami azt jelenti, hogy a szövetségi rendőrség egyelőre folytathatja az elutasítások végrehajtását, de a joggyakorlat konszolidációja esetén fennáll a változás veszélye.

Összességében elmondható, hogy a menekültügyi politikáról és a kapcsolódó jogalapról szóló vita továbbra is forró téma lesz a jövőben is, és komoly kihívások elé állítja mind a politikát, mind a civil társadalmat Németországban.