Új hódítási terv: 22 A települések fenyegetik a békét a Ciszjordániában!

Új hódítási terv: 22 A települések fenyegetik a békét a Ciszjordániában!

Westjordanland, Palästina - A Gázai övezetben és a Ciszjordániában 22 új izraeli települést kell létrehozni, amint azt Izrael védelmi minisztere, Izrael Katz jelentette be. Katz, egy jól ismert keményliner, eldönti a két állambeli megoldás gondolatát, és ehelyett egy zsidó állam építését írja elő a Ciszjordániában. Nyilatkozataiban azt is meg van győződve arról, hogy a Gázai övezet népessége nem érdemel humanitárius segélyt. Katznak az a törekvése, hogy képes legyen követni Benjamin Netanyahu miniszterelnököt, ezáltal alátámasztja a folyamatos kihívást, amely az izraeli és a palesztinok közötti béke rendezési politikáját képviseli.

A konfliktus összetettségét nemcsak a növekvő települések, hanem az emberi méltóság nem megfelelő fenntartása is megerősíti a palesztinok számára. A támadásokról és az üdvösség sürgetéséről szóló jelentések miatt a helyi emberek helyzete kritikusnak tűnik. A TagesSpiegel hangsúlyozza, hogy a jelenlegi izraeli kormány tévesen hiszi, hogy hatalom és erőszak révén tudja megoldani a problémát. Az Izrael biztonságával és ezen intézkedések hatékonyságával kapcsolatos kérdések azonban megválaszolatlanok.

Elszámolási politika és jogi keretfeltételek

Az izraeli parlament nemrégiben elfogadott jogalkotási javaslata a Jehuda és Samaria rendezésének szabályozására, amelynek célja a Ciszjordániában a települések konszolidációja és fejlesztése. A törvény legalizál néhány ezer lakóegységet, amelyeket eredetileg illegálisan építettek. Ez megtörténik, bár az izraeli kormány már nem tekinti a két állambeli megoldást politikájának iránymutatásának. A Knesset döntése, amely lehetővé teszi a palesztin magánország kisajátítását, további bizonyíték a hosszú létező ellentmondásos rendezési politikáról, amely jelentősen aláássa a palesztinok integritásának területi igényét.

Ezenkívül arról számoltak be, hogy az outposts száma több mint 100 -ra emelkedett, amelyben több ezer zsidó telepes él. Ezek a települések akadályként szolgálnak a palesztin lakóövezetek között, és hozzájárulnak a palesztin terület széttöredezettségéhez. Történelmileg az első településeket az 1967 -es hat napos háború után építették, amely tovább táplálta az izraeli és a palesztinok közötti konfliktust.

Nemzetközi reakció és humanitárius helyzet

A nemzetközi közösség, beleértve az EU -t, többször kritizálta a település építésének bővítését. 2023 -ban a politikusok kijelentették, hogy a kelet -jeruzsálemi települések kibővítésének tervei megsértik a nemzetközi jogra vonatkozó rendeleteket. A Ciszjordánia és a Kelet -Jeruzsálem településeit a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintik. Az izraeli kormány azt állítja, hogy a településekre a biztonsági érdekek szükségesek, ám sok emberi jogi aktivista erőszakról és zaklatásról számol be, amelyet a palesztinoknak a legénység alatt kell megtapasztalniuk

Aktuells mintegy 700 000 zsidó telepesek élnek az ellentmondásos területeken, míg a palesztinoknak gyakran útlevelekre van szükségük a Ciszjordánia és Izrael közötti kirándulásokhoz. Ez nem csak bonyolítja a mozgás szabadságát, hanem szemlélteti a kollektív személyzet feszült körülményeit és hatását a palesztinok mindennapi életére. Ezért a békés megoldás szükségessége és az emberi méltóság helyreállítása sürgető, és továbbra is az egyik legnagyobb kihívás az izraeli-palesztin konfliktusban.