Kincs a harmincéves háborúból: ezüstérméket fedeztek fel Brandenburgban!

Kincs a harmincéves háborúból: ezüstérméket fedeztek fel Brandenburgban!

A Brandenburg an der Haveli Gotthardtkirchplatzra nemcsak gyerekek és fiatalok, hanem a történelem szerelmesei is látogatnak. A Janina Ludwig városi régész vezette régészeknek egy izgalmas lelet jelentett különös örömet ezen a helyen: a „Sonnensegel e.V.” gyermek- és ifjúsági művészeti galéria tervezett bővítésének részeként végzett ásatások során. A múlt lenyűgöző maradványai jelentek meg.

A kutatók egy rézforraló mellett három ezüstpénzt is találtak a harmincéves háborúból. Ez a felfedezés igazi szerencse volt, mivel ezen a területen viszonylag ritkák az ásatások. Ludwig leírja azt a pillanatot, amikor egy kotrógép napvilágra hozott egy rézdarabot, amely az üstben volt elrejtve, felfedve az érmék lenyomatait. Ez a történet, amely a 17. század viharos időszakába nyúlik vissza, egybeesett a Paulik kolostorban tartott sajtótájékoztatóval, ahol részletesen bemutatták a leleteket.

A lelet részletesen

A rézforralónak izgalmas története van: az utolsó család, aki a Gotthardtkirchplatzon egy favázas házban lakott, úgy tűnik, 1634 körül döntött úgy, hogy ott rejti el értékes érméit. A három ezüstérme között volt egy 1610-ből származó „Dicker” a svájci Zugból, valamint egy hamburgi holland Reichsthaler16in18 városból egy 1634 városból. Ferdinánd császár nevét II. Az érmék 3-4 cm magasak és 1,5 mm vastagok – tökéletes bizonyítéka az eseménydús időszaknak.

Az ásatás érdekes aspektusa volt a rézüst korábbi tulajdonosával kapcsolatos találgatás. A talált színesfémmaradványok és a közelben lehetséges szíjgyártó vagy színesfémkovács jelei alapján mélyebb összefüggés rajzolódhat ki az akkori életkörülményekről. Az érmék és az üst olyan állapotban vannak, hogy különleges védelmi intézkedéseket igényelnek, mielőtt 2028-ban a Régészeti Állami Múzeum fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett különleges kiállításon bemutatnák őket a szélesebb nyilvánosság számára.

Ablak a múltba

De korántsem az ezüstérmék az egyedüli felfedezések, amelyeket a régészek tettek. Az ásatások során bronzkori település nyomait is feltárták, sőt a legrégebbi talált sír egy fakoporsós későszláv temetkezés. A kutatómunka a jégkorszak utáni történelem előtti nyomokra is bukkan.

A Gotthardtkirchplatz felfedezései élő példája annak, hogy a helyi kultúrtörténetnek még mindig van mesélnivalója. Fontos információkkal szolgál az akkori életkörülményekről, szociális körülményekről is. A favázas ház utolsó lakói - akik elrejtették ezüstpénzeiket - csak a történelem lapjain élnek tovább, de tetteikre és a korabeli összefüggésekre erőteljesen rávilágítanak az ilyen leletek.

Abban az időben, amikor a történettudomány új dimenziókat tapasztal a különféle régészeti leletek révén, a Gotthardtkirchplatz továbbra is az a hely, ahol a múltat ​​életben tartják. A gyökereink iránti általános kíváncsiság és annak megértése, ami korábban történt, kultúránk összeolvadásának alapvető összetevői.