Vízhiány Brandenburgban: A gazdák harcolnak az NDK száraz öröksége ellen
A brandenburgi aszály kihívást jelent a gazdálkodók számára: egy biogazdálkodó új módszereket tesztel a vízvisszatartásra és szántóföldje védelmére.

Vízhiány Brandenburgban: A gazdák harcolnak az NDK száraz öröksége ellen
Az elmúlt évek száraz nyarain, különösen 2018-ban és 2019-ben Jan Sommer, a brandenburgi dahmsdorfi biogazdálkodó elkötelezetten küzdött a rendkívüli szárazság kihívásaival. Abban az időben lenyűgöző élményben volt része a traktorjával, amikor a szántóföldi öntözés közben megsérült egy tűzcsap. Ez a tapasztalat késztette arra, hogy a 70 hektáros szántóföldjének fenntartható öntözéséről gondolkodjon. A talajvíz csökkenése és az ezzel járó kihívások sürgető problémává váltak számára és sok más gazdálkodó számára. A taz szerint Brandenburgban 2024/25 telén esett a legkevesebb csapadék országszerte, 2025 nyarára pedig irgalmatlan hőséget és szárazságot jósolnak.
Sommer régiójában központi problémát jelentenek a régi vízelvezető rendszerek, amelyeket a fejlesztési folyamat részeként széles körben telepítettek az egykori NDK-ban. Ezek a rendszerek sok esővizet vezetnek el, és felelősek azért, hogy az értékes víz eltűnjön a talajból. Sommer figyelemre méltó felfedezést tett: különösen száraz napokon naponta több mint 200 köbméter víz folyik át ezeken a csatornákon. Ennek leküzdésére természetvédőkkel és hidrológusokkal közösen projektbe kezdett, egy vízelvezető aknát lezárva, hogy a vizet a talajban tartsa. Az első eredmények egy év után biztatóak – egy kis tócsa még aszályban is megmarad, a nyár pedig már mintegy 80 köbméter vizet képes visszatartani a talajban.
Kihívások és jövőbeli kilátások
Ez a probléma nem csak helyi, hanem messzemenő probléma, amelyet a „Tartsd a vizet a földön!” projekt dedikált. Lea Spelzhausen és Sassa Franke ezzel összefüggésben megjelent rövid tanulmánya a brandenburgi vízgazdálkodás történeti, jelenlegi és jövőbeli vonatkozásait elemzi. Felhívja a figyelmet arra, hogy a brandenburgi tájat erősen befolyásolják a vízelvezetési intézkedések, amelyek elsősorban a területek mezőgazdasági használhatóságához járultak hozzá. Ezek a meglévő rendszerek azonban továbbra is befolyásolják a helyi vízciklust és az ökológiai feltételeket.
A tanulmány olyan intézkedéseket javasol, mint a vízelvezető eltávolítás és a vizes élőhelyek helyreállítása a fenntarthatóbb vízgazdálkodás kulcsaként. Tekintettel az éghajlatváltozás kihívásaira, amint az a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség WADKlim projektjében is megfigyelhető, a fenntartható vízvisszatartás alapvető fontosságú. Az ökológiai és gazdasági igények tehát előtérben állnak.
A tudathoz vezető út
Jan Sommer hangsúlyozza, hogy a vízelvezetés kérdése a mezőgazdaság legégetőbb problémája. Sok gazdálkodó gyakran nincs tisztában a szántóföldje alatt folyó vízelvezetéssel és a hosszadalmas felújítási munkákkal, amelyekre szükség lenne. Az Állami Környezetvédelmi Hivatal kísérleti projektet indított ezekből a vízelvezető rendszerekből származó vízlefolyás mérésére. A szakértők élénk érdeklődést mutatnak Sommer kísérletének pozitív hatásai iránt, de az átfogó reformhoz vezető út hosszú és összetett.
Brandenburgban több mint 20 víz- és talajtársulás felelős a vízelvezetések kezeléséért. Gyakran azonban hiányoznak a digitalizált térképek, amelyek egyértelmű információkat nyújthatnának. Ez nem csak a gazdálkodók tervezését bonyolítja, hanem a mezőgazdaság és a természetvédelem koprodukcióját is, amelyre sürgősen szükség van a klímaváltozás kihívásainak való megfeleléshez.
Összességében világossá válik, hogy a vízvisszatartás és a megfelelő öntözési stratégiák kérdése a mezőgazdaság számára nem csupán technikai, hanem mindenekelőtt társadalmi kihívás. Jan Sommerhez hasonló gazdálkodók aktív lépései elengedhetetlenek egy fenntarthatóbb jövő kialakításához Brandenburgban és azon túl.
A tanulmányokkal és projektekkel kapcsolatos további részletekért tekintse meg az alábbi teljes munkákat taz, Klímagyakorlat és Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség.