Dobrindt keményebb utat követel: migrációs csúcstalálkozó a Zugspitzén!

Dobrindt keményebb utat követel: migrációs csúcstalálkozó a Zugspitzén!

Ma, 2025. július 18-án fontos migrációs csúcstalálkozó gyűlt össze Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter (CSU) vezetésével a Zugspitzén, Németország legmagasabb hegyén. A részt vevő országok – köztük Németország, Franciaország, Lengyelország, Dánia, Csehország és Ausztria – szembesülnek azzal a kihívással, hogy átrendezzenek Európában a migrációs politikát. A cél az illegális migráció jelentős visszaszorítása és olyan egységes szabványok kialakítása, amelyek célja a nemzeti rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése. napi hírek beszámol arról, hogy Dobrindt sajtótájékoztatóján az egységet, a keménységet és a gyorsaságot hangsúlyozta a migrációs politikában.

Dobrindt bejelentette, hogy Németország kész felelősséget vállalni az EU-ban és előrelépni. Nyilatkozatának központi pontja a következetes kitoloncolásokra összpontosított, többek között olyan válságországokba, mint Szíria és Afganisztán. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a bűncsempész-bandák támadásaira, és meg akarják fékezni az ezekből a hálózatokból származó pénzáramlást. További cél az uniós külső határok védelmének javítása, hogy az elutasított menedékkérőket könnyebben vissza lehessen küldeni. Dobrindt emellett a Frontex uniós határvédelmi ügynökség masszív bővítését szorgalmazta a határigazgatás operatív képességeinek megerősítése érdekében, amint arról a ZDF is beszámol.

Európai együttműködés és aszimmetrikus megtérülés

Dobrindt különösen kiemelte az európai partnerek közötti jobb koordináció szükségességét. Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa támogatta ezt az aggodalmat, és a gyorsabb menekültügyi eljárások és az illegális beutazásokkal szembeni szigorúbb fellépés mellett emelt szót. A visszatérési irányelv 2025 tavaszán javasolt reformja a védelmi státusszal nem rendelkező személyek visszatérésének felgyorsítását tervezi. Az Európai Parlament már 2024 áprilisában jóváhagyta a menedékjogi határozatok új határeljárását, amelynek célja a menedékkérőkre és az elutasított kérelmek visszaküldésére vonatkozó követelmények ésszerűsítése. EU Parlament.

De nem minden hang pozitív. Az olyan kritikusok, mint a menekültek képviselője, Natalie Pawlik (SPD), modernizációt és integrációt követelnek a további elszigetelés helyett. Az egyházi szervezetek figyelmeztetnek a szigorúbb intézkedések hatásaira, és a menekültek legális bejutási útvonalaiért kampányolnak. Ebben az összefüggésben kritikusnak tartják a kitoloncolások kapcsolatának megszüntetését, mivel ez azt jelentheti, hogy több embert lehet támogatás nélkül kitoloncolni harmadik országokba.

Jelenlegi menekültügyi számok és nemzeti reakciók

A menedékjogi piac helyzete azt mutatja, hogy az EU-ban összességében csökkent a menedékkérelmek száma. 2025 májusában mintegy 63 700 menedékkérelmet regisztráltak az EU-ban, Norvégiában és Svájcban, ami csökkenést jelent az előző évhez képest. Németország létszáma a 2024 májusi 18 800-ról 2025 májusára 9 900-ra csökkent. Ebben a fejleményben az intézkedésekről szóló véleményeket is súlyozni kell. Lengyelország és más országok arra figyelmeztetnek, hogy új csempészutak alakulhatnak ki a Baltikumon keresztül a megszigorított európai ellenőrzések megkerülésére.

Összegezve elmondható, hogy a Zugspitze-i migrációs csúcstalálkozó egyértelmű irányvonalat ad a jövőbeli európai menekültügyi politikának, amelyet azonban kritikus hangok és aggodalmaskodó közvélemény kísér. Majd kiderül, hogy a tervezett intézkedések sikeresek lesznek-e.