Az Intel kihúzza a dugót: felrobbant a Magdeburg chipgyár!

Az Intel kihúzza a dugót: felrobbant a Magdeburg chipgyár!

Az elmúlt néhány hónapban jelentősen megváltozott a Németországba tervezett chipgyárak körüli helyzet. Az Intel most végre feladta a nagy magdeburgi chipgyár terveit, és nem kíván további lengyelországi gyárat építeni. Ez a döntés nem véletlen: a cégcsoport hosszú ideig hatalmas pénzügyi nehézségekkel küzdött, és a közelmúltban 12,9 milliárd dolláros árbevétel-stagadást regisztráltak. Az utolsó negyedévben az Intel 2,9 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el, az előző évi 1,6 milliárd dollár mínusz után. Lip-Bu Tan új vezérigazgatója már bejelentette, hogy a mintegy 100 000 állás mintegy negyedét megszünteti a mérleg javítása érdekében. Az elbocsátások többségét júliusban jelentették be; a fennmaradó csökkentés természetes fluktuáció és egyéb intézkedések révén valósul meg. A szász-anhalti gyár beruházását eredetileg 30 milliárd euró körüli összegre becsülték, amellyel 3000 új munkahelyet kívántak teremteni. 2023-ban a szövetségi kormány 9,9 milliárd euró állami támogatást ígért, de az első építési intézkedések mindig késtek. Az áttörést eredetileg 2024-re tervezték, de most úgy tűnik, hogy a projekt teljesen lekerült az asztalról.

A félvezetők fontos szerepe

A félvezetők nélkülözhetetlenek a modern iparban. Nemcsak okostelefonokban, hanem autókban, mosógépekben, sőt fegyverrendszerekben is megtalálhatóak. Körülbelül minden második félvezető Tajvanról érkezik, ami jól mutatja a német vállalatok függőségét és a helyzet geopolitikai robbanékonyságát. A feldolgozóiparban és az IKT-szolgáltatásokban tevékenykedő német vállalatok jelentős része, több mint 80 százaléka támaszkodik ezekre a kritikus összetevőkre. Az elmúlt néhány év megmutatta az ellátási láncok sebezhetőségét: a világjárvány idején az ellátási szűk keresztmetszetek számos iparágra drasztikus hatást gyakoroltak. A geopolitikai feszültségek is hozzájárulnak a félvezető-ellátás megbízhatóságával kapcsolatos bizonytalansághoz, ami még fontosabbá teszi az európai termelési kapacitás növelésére irányuló kezdeményezéseket.

De nem csak a technológiai szektorban vannak viharos idők. A politikai színtéren is sok minden történik. A szövetségi kormány a közelmúltban jóváhagyta az Eurofighter vadászrepülőgépek exportját Törökországba. Erősen vitatott téma ez, mivel a Törökországba irányuló fegyverszállítások a jelenlegi emberi jogi helyzet miatt ellentmondásosak. Itt a török ​​kormánynak kell eldöntenie, hogy valóban meg akarja-e rendelni a repülőgépet. A külügyminisztériumban ellenállás van a szövetségi kormány jelenlegi izraeli politikájával szemben. Egy körülbelül 130 fiatal diplomatából álló csoport korszerűbb álláspontot követel ebben a kérdésben. Úgy vélik, Németországnak is szankciókat kellene bevezetnie Izrael ellen a nemzetközi jog megsértése miatt, miközben az SPD már előrenyomul és megfelelő intézkedéseket követel.

Politikai fejlemények egy pillantással

E megbeszélések közepette Merz német kancellár és Macron francia elnök is tárgyalásokat folytat. Biztonsági és külpolitikai kérdések vannak napirenden. Az új FCAS légiharcrendszer fejlesztéséről augusztus végéig megállapodásra törekednek, és mindkét fél egyetért azzal, hogy reagálni kell az esetleges amerikai vámokra. Merz és Macron is aggodalmának adott hangot a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt, és azonnali tűzszünetet követelnek.

A chipgyárakkal és a fegyverexporttal kapcsolatos fejlemények azt mutatják, hogy jelenleg sok fontos döntést kell meghozni, amelyeknek messzemenő következményei lehetnek Németországban és azon kívül is. Érdekes lesz látni, mi történik ezután.