Olaszország nem hajlandó visszavenni: Németország migrációs válsága eszkalálódik!

Olaszország nem hajlandó visszavenni: Németország migrációs válsága eszkalálódik!

2025 első felében Németország migrációs politikája jelentős számban kérte a migránsok visszaküldését más uniós országokba. A welt.de jelentése szerint Németország 20 574 ilyen átvételi kérelmet nyújtott be, amelyeknek csak 15%-át, azaz 3109 migránst küldtek vissza ténylegesen. Ez azt mutatja, hogy ezeknek a megtérüléseknek a tényleges megvalósítása gyakran elmarad a várakozásoktól.

Érdekes módon Németország ugyanebben az időszakban nem nyújtott be kérelmet Olaszországnak a dublini eljáráson keresztül, bár 3824 ilyen kérelmet nyújtottak be Olaszországhoz. Ez az EU-n belüli menekültügyi rendszer feszültségeinek mutatójaként is értelmezhető. Eközben Olaszország 4477 kérelmet hagyott jóvá, néhányat az előző évből, kiemelve e visszaküldési eljárások összetettségét.

A dublini eljárás a fókuszban

Központi szerepet játszik a dublini eljárás, amely az EU-tagállamok menekültügyi eljárásaiért felelős felelősség megállapításáért felelős. A BAMF információi szerint ennek az eljárásnak az a célja, hogy minden menedékkérelmet csak egy tagállam vizsgáljon meg. Ennek célja az Európán belüli másodlagos migráció ellenőrzése. A folyamat meglehetősen részletes, és több lépésből áll, a jelentkezéstől a személyes interjúkon át a felelős államhoz való tényleges átadásig.

A dublini rendszer alapelveinek megerősítése érdekében a nemzeti dublini irodák képviselői rendszeresen üléseznek. Ez elősegíti az aktuális kihívásokról szóló eszmecserét, és az európai szintű együttműködést is hatékonyabbá teszi – számol be az EUAA.

Transzfer Görögországba: kihívás

Különleges eset a Görögországba történő hazaszállítás. Németország 3554 hazatelepítési kérelmet nyújtott be, de Athén csak 78 esetben kapott jóváhagyást. Végül csak 20 menekültet tudtak áthelyezni Görögországba. Ezek a számok azt mutatják, hogy a dublini eljárás keretében folytatott cserék nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is nehézségekbe ütköznek.

Maga a dublini eljárás meglehetősen összetett, és szigorú határidőkhöz kötött. Ha az átadásokat nem hajtják végre sikeresen e határidőn belül, a felelősség megváltozhat, és Németországnak magának kell megvizsgálnia a menedékkérelmet. Ez még jobban reflektorfénybe helyezi azokat a kihívásokat, amelyekkel az egyes uniós államok szembesülnek a menedékkérők kezelése során.

Összességében a visszatérési adatok és a dublini eljárás végrehajtása olyan képet tükröz, amelyet kölcsönös kötelezettségek és egyidejű kihívások jellemeznek. Ami ezután történik, az továbbra is izgalmas – az Európára nehezedő migrációs nyomás nem hagy alább, és továbbra is kérdés, hogyan lehet ezt a jövőben közösen úrrá lenni.