A halászok féltik létüket: az EU a balti-tengeri halászati ​​leállításokról tárgyal

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Mecklenburg-Pomeránia a tőkehal és a hering fogási arányának csökkenésével küzd. Az uniós döntés küszöbön áll.

Mecklenburg-Vorpommern kämpft mit sinkenden Fangquoten für Dorsch und Hering. EU-Entscheidung steht bevor.
Mecklenburg-Pomeránia a tőkehal és a hering fogási arányának csökkenésével küzd. Az uniós döntés küszöbön áll.

A halászok féltik létüket: az EU a balti-tengeri halászati ​​leállításokról tárgyal

A balti-tengeri halászok válsághelyzettel néznek szembe. A csökkenő fogási kvóták és a zsúfolt készletek azt jelentik, hogy sok családi vállalkozás félti létét. A luxemburgi EU Miniszterek Tanácsa jelenleg tárgyal a halászat jövő évi új szabályozásáról. A tőkehal- és heringhalászat esetleges leállításáról is szó van, ami katasztrofális következményekkel járhat a halászokra nézve. Hogyan NDR A jelentések szerint a mecklenburg-pomerániai halászokra nagy nyomás nehezedik e bizonytalanságok miatt.

„A heringhalászat teljes leállítása veszélyeztetné létünket” – mondja Holger Müller, a negyedik generációs halász, aki helyben értékesít heringet. A német halászok jelenleg csak 435 tonna heringet foghatnak ki a Balti-tenger nyugati részén. A probléma: Tekintettel a csökkenő állományokra, ez az összeg nem elegendő a halászok talpon tartásához. Hiszen a heringre való vonóhálós halászat évek óta tilos, de ez nem segít a helyzeten.

A készletek állapota

A halállomány riasztó csökkenése részben az éghajlati változásoknak köszönhető. A hering túl korán ívik, ami a lárvák nagy elhullását eredményezi. A tőkehal oxigénhiánytól és magasabb vízhőmérséklettől szenved, ami szintén szorongatja. A többszörös fogási korlátozás ellenére a szakértők nem látják javuló helyzetet.

„A balti-tengeri halállomány veszélyben van a túlhalászás és az ívóterületek elpusztulása miatt” – magyarázza Rainer Froese, a Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársa. A tőkehal és a hering halászatának legalább egy évre szóló betiltását javasolja. Míg más halászatok továbbra is kifoghatnának stabilabb fajokat, például sima lepényhalat és lepényhalat, egy ilyen megállás sok halász számára kihívást jelentene. Megoldásként Froese azt javasolja, hogy ez idő alatt kártérítést kapjanak a halászok.

Politikai álláspontok és javaslatok

Christopher Zimmermann, a Thünen Intézet munkatársa szintén óva int attól, hogy hatályon kívül helyezzék azokat a meglévő mentességeket, amelyek lehetővé tették a Balti-tenger nyugati részén élő halászok számára, hogy a jelenlegi feltételek mellett is folytathassák a halászatot. A 2026-os halászati ​​kvótákra vonatkozó jelenlegi javaslatában az EU Bizottság drasztikus megszorításokat javasol, amit a halásztársadalom fenyegetésként érzékel. A javasolt megszorítások között szerepel néhány részvény akár 84 százalékos csökkentése is. Még a Rigai-öbölben is 17 százalékos zuhanás várható europa.eu jelentéseket.

Till Backhaus agrárminiszter hangsúlyozza, hogy a part menti halászatra speciális szabályozásra van szükség a folyamatos fennmaradás érdekében. Tekintettel arra, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia halászkikötőinek fele már halászok nélkül áll, a politikusokra nehezedő nyomás óriási. Végül is csak 147 halász dolgozik főállásként és 132 részmunkaidős halász a régióban, ami 2000 óta mintegy kétharmados visszaesésnek felel meg.

Kitekintés a jövőre nézve

A fogyasztói tanácsadó központ frissítette a „Good Fish” listát, hogy segítse a fogyasztókat a fenntartható áruk azonosításában. A kérdés továbbra is fennáll: hogyan fog dönteni az EU Miniszterek Tanácsa? A válasz kedden várható, és a környékbeli halászok remélik, hogy meghallgatják aggályaikat, miközben továbbra is küzdenek megélhetésükért.

Hosszú távon fontos lesz mind a környezet, mind a halászat fenntartható egyensúlyba hozása, hogy mindkettő fennmaradjon. Ha nem tesznek azonnali intézkedéseket, komoly problémák merülhetnek fel nemcsak a halászok, hanem a balti-tengeri ökoszisztémák számára is.