Meglepett a Schwerini Állatkert: az oroszlánok élőben eszik meg a Milu szarvast, közönség előtt!

Meglepett a Schwerini Állatkert: az oroszlánok élőben eszik meg a Milu szarvast, közönség előtt!

Egy szokatlan etetési esemény kavart felhajtást a schwerini állatkertben: két fiatal ázsiai Milu szarvast, más néven Dávid szarvasát, egy oroszlán büszkeségének táplálékul használták fel. Ez a váratlan kulináris előadás július 12-én zajlott, és számos állatkerti látogatót vonzott, akik ámulva nézték a látványt. Szerint Balti-tengeri újság A szarvas etetésére vonatkozó döntés első pillantásra nem volt érthető, Tim Schikora állatkert igazgató azonban kifejtette, hogy ez a gyakorlat meglehetősen gyakori az állattenyésztésben.

A két 100 kilogramm körüli állatot legelőre alkalmas módon vadászták le, és egy úgynevezett természetes látványetetés keretében mutatták be. A két nőstényből és három kölyökből álló oroszlán büszkeség több napra elegendő táplálékot tudott biztosítani magának. Schikora kiemelte, hogy a kampány nagy érdeklődést és megértést váltott ki a látogatók körében. Hiszen ez egy olyan intézkedés, amely az oroszlánok testi és lelki egészségének is jót tesz. Ehhez hasonlót más állatkertekben is csinálnak, mint pl Világ beszámol arról, hogy az ex situ fajvédelmet célzott takarmányozással és populációkezeléssel végzik.

A fajvédelem fókuszban

A fajvédelem a 21. század központi kérdése, ebben az állatkertek is szerepet játszanak A tudás mutatja. Számos veszélyeztetett állatfaj védelmezőjeként szolgálnak, és olyan környezetet biztosítanak, amelyben biztonságosan élhetnek és szaporodhatnak. Európában a becslések szerint évente 3-5000 egészséges állatot ölnek meg az állatkertekben, ami nyilvános bírálatokhoz és vitákhoz vezet az etikai vonatkozásokról. Végső soron a szakemberek az aktív populációk szaporodásának fontosságát is hangsúlyozzák a populáció biztonsága érdekében.

Az oroszlánok szarvasokkal való etetése jól szemlélteti, hogy az állatkertek feladatai milyen összetettek. Schikora felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak saját állatainkat, hanem külső forrásból származókat is felhasználjuk a ragadozók egészségének biztosítására, és egyben elősegítjük az állatkerti közösségen belüli cserét. Az IUCN hangsúlyozta az állatkertek felelősségét a fajok megőrzésében, és számos intézmény dolgozik a biológiai sokféleség megőrzését segítő programokon.

Új perspektíva

Az állatkerti állatok etetésével és kezelésével kapcsolatos vita nem új keletű. A schwerini állatkert esetében kiderül, hogy a Miluszok etetése egy nagyobb terv része, mivel helyhiány miatt más állatkertek is hasonló döntésekre kényszerülnének. Ilyen például a >Karlsruhe Állatkert, amely még a jegesmedvéket is eteti saját tenyésztéséből származó bölényhússal. Az állatok leölésével és etetésével kapcsolatos vita továbbra is ellentmondásos, és az állatjóléti aktivisták nagyobb átláthatóságot és etikus magatartást követelnek a létesítményekben.

Összefoglalva, a Milu szarvas példája azt mutatja, hogy az állatkerti élet köre sokszor bonyolultabb, mint gondolnánk. A takarmányozás nem csupán mindennapi tevékenység, hanem a fajvédelem mélyen gyökerező eleme, amely – felelősen alkalmazva – nagy lehetőségeket is rejt magában a veszélyeztetett fajok számára.