Madárinfluenza: állatok milliói érintettek – emberek veszélyeztetettek?
Nyugat-Pomeránia-Greifswald: Madárinfluenza terjed, 150 000 csirke pusztult el. Az embereket fenyegető kockázat továbbra is alacsony – figyelmeztetnek a szakértők.

Madárinfluenza: állatok milliói érintettek – emberek veszélyeztetettek?
Az elmúlt hetekben ismét aggodalomra ad okot a madárinfluenza Németországban. Ahogy a NDR beszámoltak arról, hogy az esetek száma folyamatosan növekszik, különösen Mecklenburg-Elő-Pomerániában, ahol több mint 170 000 állatot, köztük csirkéket, kacsákat és libákat kellett levágni. Ez a vírus terjedése miatti folyamatos darukihalások összefüggésében történik.
A vadon élő madarak a fő szaporítók. A vírus főként ürülékei révén kerül be, ami igen kockázatossá teszi a helyzetet a baromfitenyésztők és a mezőgazdasági vállalkozások számára. Prof. Martin Beer, a Friedrich Loeffler Intézet Vírusdiagnosztikai Intézetének vezetője rámutat, hogy a madárinfluenza vírusai zoonózisosak, és elméletileg átterjedhetnek az emberre, még akkor is, ha a kockázatot alacsonynak tartják.
Házi és vadon élő állatok a fókuszban
Különös aggodalomra ad okot, ha a madárinfluenza-vírusok emberi influenzavírusokkal keverednek. Az állattenyésztésben dolgozók számára a szakértők influenza elleni védőoltást javasolnak, hogy minimalizálják az ilyen víruskeveredés kockázatát. Eddig azonban a baromfitelepeken előforduló másodlagos járványok a ritka kategóriába sorolhatók.
A H5N1 vírust a nyugat-pomerániai-greifswaldi Heinrichswalde egyik baromfitelepén mutatták ki, aminek következtében 150 000 tojótyúkot kellett leölni a régióban. A Friedrich Loeffler Intézet „magasnak” minősíti a további járványkitörések kockázatát mind a vadon élő madarak, mind a baromfitenyésztés területén.
Kutatási és oltási stratégiák
A madárinfluenza elleni védekezésben nagy jelentőséggel bírnak a kutatási és oltási stratégiák. Az Egyesült Államokban dolgozó kutatók jelenleg is tanulmányozzák a meglévő vakcinákat, hogy megállapítsák, elegendőek-e a madárinfluenza 2.3.4.4b változata ellen. A David Hawman és Heinz Feldmann által vezetett csapat két vakcinaváltozatot fejlesztett ki, amelyeket cynomolgus majmokon tesztelnek. Az első eredmények azt mutatják, hogy a beoltott állatok túlélték a H5N1 2.3.4.4b vírus fertőzését, míg a be nem oltottak súlyos betegségben szenvedtek és el kellett őket oltani. MDR jelentették.
A Harvard Medical School egy másik csapata olyan oltóanyagokon dolgozik, amelyek olyan technológiákon alapulnak, amelyek beváltak a koronajárvány idején. Ezek az mRNS és adeno-vektor vírus formájában beadott vakcinák állatkísérletekben jelentős sikereket értek el azáltal, hogy jelentősen csökkentették az elhullás valószínűségét és erős immunválaszt váltottak ki a légutakban.
A H5N1 vírussal kapcsolatos kutatás előrehaladott állapotban van, de még várni kell, hogy ezek az eredmények hogyan befolyásolják a pandémiára való felkészülést vészhelyzetben. Az aggasztó fejlemény ellenére az embereket érintő kockázat továbbra is alacsonynak tekinthető - legalábbis mindaddig, amíg nincs közvetlen kapcsolat a vírus magas szintjével.
Ebben a nehéz időszakban továbbra is fontos mind az állattenyésztési, mind az egészségügyi intézkedések figyelemmel kísérése, és szükség esetén azok módosítása, hogy a vírus ne terjedjen tovább. Legyen tájékozott és egészséges!