Aranyláz a Harzban: Engedélyt adtunk értékes nyersanyagok felkutatására!

Aranyláz a Harzban: Engedélyt adtunk értékes nyersanyagok felkutatására!

A messzemenő következményekkel járó döntés értelmében egy müncheni cég engedélyt kapott arra, hogy értékes nyersanyagokat, például aranyat, rézt és cinket kutasson a Harz-hegységben. Ezt az engedélyt az Állami Bányászati, Energetikai és Földtani Hivatal (LBEG) adta ki, és a „Kaiserpfalz” engedélyezési területre vonatkozik, amely körülbelül 238 négyzetkilométerre terjed ki. A Bad Harzburgtól Wildemannig és Altenautól az Innerstetalsperre-ig húzódó régió a Goslar kerületben ígéretes terep az alapanyagok felkutatására. Az engedély 2028. október végéig érvényes, de a fúrás megkezdése előtt külön bányászati ​​üzemi tervekre van szükség. Külön részvételi eljárásra is szükség van, ami azt mutatja, hogy ez nem csak remény kérdése.

De miért olyan fontos ez? Az elmúlt 17 évben a lítiumon kívül mindössze öt érckérelmet nyújtottak be. Ez azt mutatja, hogy nagy az érdeklődés a hazai nyersanyagok, különösen a geotermikus energia és a kapcsolódó anyagok iránt. Abban az időben, amikor az elmúlt években jelentősen megnőtt az olyan nyersanyagok iránti igény, mint az arany és az ezüst – különösen a növekvő elektromobilitás és a megújuló energiaforrások összefüggésében –, ezen ércek keresése aktuálisabb, mint valaha.

Nyersanyagszükséglet és következményei

A jelenlegi fejlemények azt jelzik, hogy Németország még mindig nem nyersanyagszegény ország, de a hazai bányászatot és feldolgozást régóta elavultnak tekintették. A nyersanyag-kitermelés környezeti hatásaival és társadalmi normáival kapcsolatos politikai aggályok az importtól való függéshez vezettek, különösen Kínából és Oroszországból. Az ukrajnai konfliktus és a koronajárvány ismét rávilágított az európai ellátási láncok sebezhetőségére.

Ennek ellensúlyozására az EU a „kritikus nyersanyagokról szóló törvényben” új nyersanyag-stratégiát fogadott el, amelynek célja a kritikus nyersanyagok hazai termelésének és újrahasznosításának erősítése. Ennek érdekében Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter egymilliárd eurós nyersanyagalapot tervez új bányatelepek kutatásának és fejlesztésének támogatására. Különösen Szászországban 28 kutatási projekt van folyamatban, köztük lítium, ón és réz kutatási projektje. Új ónbányát is terveznek az Érchegységben, amely várhatóan több mint 100 munkahelyet teremt majd.

A jövőbe tekintve

A nyersanyag-felhasználás jövője egyértelmű: a szakértők hangsúlyozzák, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében csökkenteni kell az alapanyag-felhasználást. A Rajna-vidék-Pfalz és Baden-Württemberg területén meglévő geotermikus fúrások elméletileg Németország lítiumszükségletének akár 12%-át is fedezhetik. A Vulcan Energy Resources cég egy kereskedelmi lítiumkitermelő üzemet is tervez Landauban, amely a tervek szerint 2025 végén kezdi meg működését.

Az EU a nyersanyagprojektek jóváhagyási folyamatának lerövidítését tervezi, hogy a jövőben lendületet kaphasson a hazai alapanyag-termelés. Az újrahasznosítást tovább növelik, azzal a céllal, hogy az EU nyersanyagszükségletének 15%-át újrahasznosítással fedezzék, amit a digitális termékútlevél is támogat, amely tájékoztatást ad az eredetről és az újrahasznosítási lehetőségekről. Fontos lesz azonban megtalálni az egyensúlyt a nyersanyag-kitermelés és a kapcsolódó ökológiai és társadalmi kihívások között.

Egy olyan időszakban, amikor a hazai erőforrások értéke prémiumban van, a Harz-hegységben a nyersanyagok feltárásának engedélyezése kicsi, de fontos lépésnek tekinthető a helyes irányba. Izgalmas lesz látni, hogy ez milyen hatással lesz a régióra és az európai nyersanyaghelyzetre.