Új projekt a Hallei Egyetemen: Fókuszban az építőipar jövője!

Új projekt a Hallei Egyetemen: Fókuszban az építőipar jövője!

A Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem (MLU) új, fiatal kutatócsoportot indított, amely az egyetemek és az építőipari szakmák izgalmas kapcsolataival foglalkozik. Hogyan dubisthalle.de jelentések szerint a projektet a Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztérium (BMFTR) finanszírozza 2,2 millió euróval. A Dr. Alexander Mitterle vezette csoport célja gyakorlati ajánlások kidolgozása az építőipar számára.

A „Border Zones of Academization” kutatócsoport központi témája az a kérdés, hogy az akadémiai tudás hogyan illeszkedik az építőipari képzésbe. Azokban az időkben, amikor egyre több fiatal dönt a tanulás mellett, minden eddiginél fontosabb elemezni ennek az akadémiának az építőiparra gyakorolt ​​hatását. A csoport különböző kutatói üdülések szervezését tervezi egyetemeken és interdiszciplináris képzési központokban, valamint célzott építőipari álláshirdetések elemzését.

Kihívások a munkaerőpiacon

A munkaerő-piaci helyzet azt mutatja, hogy komoly szakképzett munkaerőhiány van. Hangos tagesschau.de Több mint 2,8 millió fiatalt íratnak be Németországban, akik közül sokan nem fejezik be tanulmányaikat. Ugyanakkor számos oktatói állás továbbra is betöltetlen – tavaly 70 ezer körül volt. Ez az eltérés hosszú távon károsíthatja a gazdaságot, mivel az előrejelzések szerint az elkövetkező néhány évben körülbelül 50 000 szakképzett munkaerő hiánya lesz olyan régiókban, mint például Rajna-vidék-Pfalz.

Holger Bentz, az IHK Koblenz ügyvezető igazgatója példája azt mutatja, hogy ez a helyzet különösen nagy kihívást jelent a kisvállalkozások számára. Hangsúlyozza, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is nagy a kereslet a gyakornokok iránt. Egyre szembetűnőbb az az attitűd is, hogy a tanulás túlértékelhető – ezt mutatja Alexandra Gilles példája is, aki tudatosan döntött a tanulás mellett, és a gyakorlati képzés mellett döntött, és ezzel sikeres karriert futott be.

Akademizálás kontra gyakorlati képzés

Az új kutatócsoportból az is kiderül, hogy a kutatás és a munkaerő-piaci fejlemények hogyan fonódnak össze. A tervezett kutatási tevékenységek nemcsak a tanulmányok és a kézművesség kapcsolatának feltárását, hanem a képzési ajánlatok szerepének erősítését is hivatottak szolgálni. Ismét növekszik az érettségizettek aránya a képzőhelyekre jelentkezők között, ami pozitív fejleményt jelenthet a képzés minőségében.

Összegezve elmondható, hogy az MLU új kutatócsoportja fontos példát mutat az építőipari szakmák akadémizálása és egyben a kialakuló szakképzett munkaerőhiány kezelésére. Míg a tudományos képzést nagyra értékelik, a gyakorlati képzési központok és a szakképzés vonzóvá tétele továbbra is kihívást jelent, és sürgősen új reformokat igényel. Az építőipari fejlesztések tehát nemcsak a kutatásra, hanem a gyakorlatra is döntő hatással lesznek.

Érdekes lesz a tervezett podcast is, amely az akademizálódás és a képzés témáit különböző szemszögből vizsgálja, kutatók és gyakorlati szakemberek részéről egyaránt. Az ilyen kezdeményezések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az építőipar fenntartható legyen, és vonzóvá váljon a fiatal tehetségek ebbe a fontos ágazatba.