A lipcsei Zum Arabian Coffe Baum kávéház újranyitását ünnepli!

A lipcsei Zum Arabian Coffe Baum kávéház újranyitását ünnepli!

Lipcse talán leghíresebb kávézója, a „Zum Arabian Coffe Baum” hat év felújítás után végre újra megnyitotta kapuit. Ez az újranyitás nemcsak a kávé szerelmeseinek öröm, hanem tisztelgés az Európa egyik legrégebbi kávézójának számító létesítmény hosszú története előtt. Keddtől 15 történelmi helyiségben merülhetnek el a látogatók a kávé világában, és kalauzolhatnak végig az állandó kiállításon. Ez a Deutschlandfunk Kultur tanulmánya első osztályú témákat emel ki, a kávéházi szabályozástól a 18. századi gyülekezeti kultúra szigorú kávéházi szabályozásáig.

Bárki, aki belép erre a történelmi helyre, érezni fogja olyan híres vendégek hatását, mint Johann Sebastian Bach és Robert Schumann, akik egykor itt szálltak meg. Olyan írók is eljutottak ebbe a tekintélyes kávézóba, mint Gotthold Ephraim Lessing és Erich Kästner. Az ebédlő feletti múzeum újranyitása nagyszerű alkalom a kávé történetének minden aspektusában való felfedezésére és a történelmi hangulat élvezetére.

Bepillantás az NDK kávéválságába

A kiállítás központi témája az NDK-beli kávéválság, amely az 1970-es évek végén tér vissza az asztalra. Ezt a válságot a magas világpiaci árak és a kávéhiány okozta ellátási nehézségek okozták még a szovjet megszállási övezetben is. Az NDK kávéválságáról szóló Wikipédia-oldal tájékoztatást nyújt arról, hogyan vált a kávé nélkülözhetetlen árucikké a lakosság körében. Az 1970-es évekig a kávé fontos tétel volt az NDK magánháztartásainak költségvetésében, és a polgárok évente 3,3 milliárd márkát költöttek szeretett kávéjukra.

A kávéválság 1976-ban kezdődött, amikor a világpiaci árak meredeken emelkedtek egy sikertelen brazil betakarítás után. Az NDK évente közel 700 millió devizamárkát kényszerült kávéimportra költeni, ami nyomást gyakorolt ​​a döntéshozókra. Ennek a hiánynak a leküzdésére az NDK vezetése barter megállapodásokat keresett a kávé iránti kereslet kielégítésére. Még fegyvereket és teherautókat is zöld kávéra és energiaforrásokra cseréltek.

A kávé mint politikai kérdés

A kávéválság hatásai messze túlmutattak a forró ital kínálatán. A kávé kérdése a legmagasabb szintű politikai kérdéssé vált, ahogy az [Academia.edu tanulmányában](https://www.academia.edu/26716557/Kaffee_in_der_DDR_Ein_politikum_ersten_Ranges_In_Kaffeewelten_Historische_Perspekti ven_auf_200re_ Jahrhundert_Hg_Christiane_Berth_Dorothee_Wierling_Volker_W%C3%BCnderich_G%C3%B6ttingen_2015_225_247) pontosítása. A kávéfogyasztás nemcsak élvezet kérdése volt, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is, amely sokak mindennapjait érintette. A szövetségi köztársaságbeli rokonoktól kapott ajándékok fedezték a kávészükséglet bő 20%-át, amiből egyértelműen látszik, hogy nem csak ital volt, hanem az életszínvonal szimbóluma is.

Az NDK politikai vezetése korlátlan mennyiségben engedélyezte a nyugati kiszerelésű kávéfogyasztást, ugyanakkor a lakosság körében hangosak voltak a kávéválság elleni tiltakozások és petíciók. 1978 után a kávé ára normalizálódott, de a téma továbbra is a kollektív emlékezetben marad, és minden bizonnyal új lendületet kap a „Zur Arabian Coffe Baum” múzeum újranyitásával.