Drezda Mendelssohn Elias című művének csodálatos előadását ünnepli!
2025. november 10-én a drezdai Hofkirchében 130 zenésszel adják elő Mendelssohn "Elias" című oratóriumát, ami történelmi esemény.

Drezda Mendelssohn Elias című művének csodálatos előadását ünnepli!
Felejthetetlen zenei eseményt ünnepeltek a drezdai Hofkirchében 2025. november 10-én: Felix Mendelssohn „Elias” című oratóriumának előadását. Körülbelül 130 zenész, köztük a tehetséges drezdai Kapellknaben, valamint egy 90 tagú kórus és a Szász Állami Zenekar 40 muzsikusa járult hozzá az izgalmas élményhez, és ismét bemutatta a komolyzenében rejlő hatalmas lehetőségeket.
Ami különösen figyelemre méltó, hogy ez volt az „Elias” első előadása a katedrálisban és a zenekari fiúknak. Christian J. Bonath karmester vezényletével és olyan fergeteges szólistákkal, mint Felix Rohleder Elias szerepében és Oliver Zifei Liu fiúként, a közönség két és fél órás előadást élt át, amely nemcsak zeneileg, hanem érzelmileg is izgalmas volt.
Mendelssohn remekműve
Felix Mendelssohn Bartholdy 1809. február 3-án született Hamburgban, a 19. század elejének egyik legjelentősebb zeneszerzője volt. A zenére gyakorolt regeneráló hatásáról ismert munkásságát sok tisztelő még ma is nagyra értékeli. Leghíresebb kompozíciói közé tartozik az „A Szentivánéji álom”, az „Olasz” és a „Skót szimfóniák” nyitánya és az azt követő zenék, valamint a „St. Paul” és „Ilih” oratóriumok – az utóbbit 1846-ban mutatták be Birminghamben, és Mendelssohn oratóriumszerzői mesterségét képviseli. A Wikipédia jelentése szerint Mendelssohn szintén zenei csodagyereknek számított, és kilenc évesen adta első önálló koncertjét.
Az „Iliás” drezdai előadásán Illés ószövetségi prófétát harcoló hősként és egyben megtört emberként ábrázolják; sok hallgatót mélyen megmozgató téma. Michael Kreher káplán vállalta a feladatot, hogy a szünetben elmagyarázza ezt az összetett figurát, és a hallgatók számára még jobban megértsék az előadást.
Érzelmes este
A zsúfolt udvari templomban túlvilági volt a hangulat. A zenekarfiúkat és a közönséget is láthatóan meghatotta és elborította az előadás. Az utolsó refrén után a közönség többperces tapssal ünnepelte a fellépőket és jutalmazta fáradozásukat. Különleges pillanat a fiatal zenészek számára, akik az előadás után lelkesen írtak autogramot a műsorba.
Az „Elias” oratórium nemcsak a keresztény hagyomány kulturális csúcspontjait foglalja össze lenyűgöző zenéjével és mélyreható szövegeivel, hanem lehetővé teszi a hallgatók és az előadók számára, hogy megosszák egymással az összetett érzelmeket. A Britannica kiemeli, hogy Mendelssohn zenéje nemcsak Németországban, hanem külföldön is nagy hatással volt.
Összességében az előadás fantasztikus példája volt annak, hogy a zene mennyire képes összekapcsolni és inspirálni. A kórusok és szólisták szenvedélyes fellépése olyan élményt teremtett, amelyet nem egyhamar felejtünk el.