A Nordhauseni Egyetem elnyerte a türingiai kutatási díjat az éghajlati projektért!

A Nordhauseni Egyetem elnyerte a türingiai kutatási díjat az éghajlati projektért!

A szennyvíziszap fenntartható hasznosítása felé tett figyelemre méltó lépésként a Nordhauseni Egyetem 2025. november 12-én elnyerte a 2025. évi Thüringiai Kutatási Díjat. A két professzor, Dr. Uta Breuer és Dr. Elmar Hinz csapata a „CarboMass” úttörő projektjéért kapta meg a díjat, amelyet az alap2021-től 2024-ig hajtott végre. A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium célja, hogy a települési szennyvíziszapot speciális pirolízis módszerrel használja fel, biomasszával párosítva a hamuzsírlerakók lefedésére.

A díjátadó ünnepséget Christian Tischner, Türingia oktatási, tudományos és kulturális minisztere tartotta. A zsűri Prof. Dr.-Ing. elnökletével. Dieter Brüggemann méltatta a körkörös gazdaság előmozdításának innovatív megközelítéseit, amelyeket a „CarboMass” magával hoz. A Dr. Anja Schreiber, Lars Behling, Marvin Calderon, Petra Hauschild, Katharina Grzeschniok, Victoria Klages, Jantje Samtleben és Sarah-Rebecca Vollmann alkotta kutatócsoport büszke lehet a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítéseik elismerésére.

Fenntartható megoldások és jogi keretfeltételek

A projekt központi célja a regionális körforgásos gazdaság és a szennyvíziszap helyi újrahasznosítása. A munka azonban még bőven van hátra, hiszen a 2017-es szennyvíziszap-rendelet kimondja, hogy 2032-től nem engedélyezik a szennyvíziszap talajalapú hasznosítását. 2029-től kötelező lesz a foszfor visszanyerése, ami komoly kihívásokat jelent a szemétlerakók üzemeltetői számára: le kell fedniük a lerakókat a talajvíz védelme érdekében.

A pirolízisből származó karbonát felhasználásának ötlete kulcsszerepet játszik. Megköti az értékes foszfort, amely a növények rendelkezésére áll. Ennek a karbonátnak és biomasszának a keveréke hamuzsírhalmok fedésére használható, ami nemcsak a rekultivációt támogatja, hanem csökkenti a csurgalékvíz kibocsátását is. Ez pozitív hatással van a szénlábnyomra, és lehetőséget nyit a regionális újrahasznosítási stratégiák előtt, amelyekre sürgősen szükség van az elkövetkező évek kihívásainak való megfeleléshez.

Díjak és díjak

A Thüringiai Kutatási Díjat 12 500 euróval ruházzák fel, és a csapat további munkájába kívánják fektetni. Érdekes módon a díjazottak a jénai Friedrich Schiller Egyetem és a jénai Max Planck Biogeokémiai Intézet egy másik kiemelkedő kutatócsoportjával osztoznak a díjon, amelyek mindegyike 12 500 eurót kapott. A Max Planck Intézet további 25 000 eurót kapott alapkutatásaira, amelyek célja a globális szén- és vízáramlások átalakítása.

A szennyvíziszap újrahasznosításával kapcsolatos fejlesztések szorosan kapcsolódnak a foszfor visszanyerésére vonatkozó új EU-irányelvekhez. A szabályozási változások megkövetelik minden érintetttől, hogy kiigazításokat tegyen annak érdekében, hogy megfeleljen az új szabványoknak. A jelenlegi körülmények között a „CarboMass” projekt rávilágít az innováció előtt álló akadályokra, amelyeket a körforgásos gazdaságot irányító eszközök még mindig gerjesztenek.

Összességében meg kell jegyezni, hogy a projekt nemcsak a sikeres kutatás példája, hanem a tudományos intézmények és az ipar közötti szükséges együttműködésre is a hulladékgazdálkodás gyakorlati és fenntartható megoldásainak kidolgozása érdekében.

A szennyvíziszap hasznosításával és a foszfor visszanyerésével kapcsolatos kihívásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos további információkért keresse fel az euwid-recycling és [Iwid-recycling] oldalait.