Vörös riasztás: Németországot drogválság fenyegeti Kínából!

Vörös riasztás: Németországot drogválság fenyegeti Kínából!

Németország Kínából származó gyógyszerektől való függése riasztó, és az elmúlt években egyre fontosabbá vált. Az Euronews jelentése szerint az antibiotikumok importált hatóanyagainak 76%-a a világ legnépesebb országából származik. De az összefüggések még ennél is tovább mennek: még az indiai vagy az USA-ból származó gyógyszerek is gyakran kínai alapanyagokat használnak. Ilyen például a metformin – egy kulcsfontosságú összetevő, amelyet szinte kizárólag Kínában állítanak elő. A hat legnagyobb gyártó közül öt is itt található.

Az EU-val kapcsolatban különösen aggasztó, hogy a kritikusnak minősített gyógyszerek 90%-a generikus. Ezek nélkülözhetetlenek az orvosi ellátáshoz, de az ellátás hiánya komoly veszélyt jelent. Honnan ez a bizonytalanság? A gyógyszerek alacsony ára az olyan országokban történő gyártásnak köszönhető, mint például Kína vagy India, ahol alacsonyak a munkaerőköltségek és kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások. Németországban sok gyógyszergyárat be kellett zárni az olcsó termelés miatt.

A globális függőség sötét oldala

Michael Müller, a gyógyszerkémia professzora úgy írja le, hogy a gyártólétesítmények visszahozzák Németországba, mint politikai vágyálom, amely óriási költségekkel járna. A kereskedelmi mérlegből kiderül, hogy Németország 2024-ben 4,1 milliárd euró értékben exportált gyógyszerkészítményeket Kínába, miközben csak 722 millió euró értékben importált árut. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németország 15 millió tonna gyógyszeripari terméket adott el Kínának, míg Kína 33 millió tonnát szállított Németországnak.

Németországban jelenleg mintegy 500 gyógyszerből van hiány, köztük nemcsak gyermekeknek szánt antibiotikumokból, hanem ADHD és asztma elleni gyógyszerekből is. A Német Gyógyszerész Egyesületek Szövetségi Szövetségének elnöke, Thomas Preis aggodalmát fejezi ki a fejlemény miatt. Míg Németországot egykor a „világ gyógyszertárának” tartották, addig az olyan országok, mint Kína és India, egyre inkább felvállalják ezt a szerepet. Különös figyelmet fordítanak arra a lehetséges lehetőségre, hogy Kína korlátozhatja a gyógyszerexportot Németországba, ami tovább bonyolítaná a helyzetet.

Kritikus szűk keresztmetszetek és javasolt megoldások

Egy másik nagy probléma a gyógyszerhiány: 2024 decemberében Németországban több mint 3 millió embert érintett. Ezek a hiányok nemcsak geopolitikai feszültségektől, természeti katasztrófáktól vagy közlekedési problémáktól függenek, hanem a nagy kereslettől és a külföldi termelő létesítményektől való függőségtől is. Megdöbbentő módon csak minden harmadik generikus hatóanyagok gyártóhelye található Európában, többségük Ázsiában, különösen a kínai piacon.

Egy jelenlegi elemzés alapján az antibiotikum hatóanyagok három gyártóhelye közül kettő Kínában vagy Indiában található. A gyógyszergyártáshoz szükséges vegyszerek mintegy 65%-át importálni kell. E kihívások leküzdése érdekében 2023-ban elfogadták a gyógyszerellátási szűk keresztmetszet elleni küzdelemről szóló törvényt (ALBVVG), amelynek célja az európai gyógyszergyártás erősítése és az egyes gyártóhelyektől való függés csökkentése. Az egészségügyi közgazdászok is több innovációt szorgalmaznak a hosszú távú függetlenség biztosítása érdekében.

Kritikus helyzetekben a német gyógyszertári táj időnként maga is előállíthat gyógyszereket a szűk keresztmetszetek áthidalása érdekében. A BfArM egy korai figyelmeztető rendszert is létrehozott, amely korai figyelmeztetést biztosít a közelgő szállítási szűk keresztmetszetek esetén. A kritikus gyógyszerek listáját európai szinten vezetik annak biztosítása érdekében, hogy ezek ellátása prioritást élvezzen.

A globális függőség és a nemzeti termelés közötti ilyen feszültség miatt a politikától a gyógyszeriparig minden szereplőnek össze kell fognia, hogy a jövőben biztosítsa az egészségügyi ellátást Németországban.