Berlin szivacsvárossá válik: így küzd a metropolisz a vízhiány ellen!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Berlin „szivacsvárost” tervez a vízhiány leküzdésére: innovatív intézkedések az esővíz tárolására 2026-tól.

Berlin plant eine "Schwammstadt" zur Bekämpfung der Wasserknappheit: innovative Maßnahmen zur Regenwasserspeicherung ab 2026.
Berlin „szivacsvárost” tervez a vízhiány leküzdésére: innovatív intézkedések az esővíz tárolására 2026-tól.

Berlin szivacsvárossá válik: így küzd a metropolisz a vízhiány ellen!

A városi területek vízhiánya egyre inkább robbanásveszélyes problémává válik. Berlinben az emberek már egy lépéssel tovább gondolkodnak, és azt tervezik, hogy „szivacsvárossá válnak”. A csapadékvíz nemcsak tárolásának, hanem célzott újraengedésének koncepciójával a város igyekszik megfelelni a klímaváltozás kihívásának. Ez együtt jár a céljaival Német alkalmazkodási stratégia az éghajlatváltozáshoz, melynek célja az innovatív megoldások népszerűsítése a városfejlesztésben.

Ezen intézkedések szükségessége világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy Berlin Németország száraz vidékén található, és a vízellátás nyáron egyre problémásabbá válik. Ennek ellensúlyozására már kilenc hatalmas földalatti esővízgyűjtő medence készült el. Egy különösen impozáns, 30 méteres mélységű gyűjtőmedence 2026-ban lesz teljesen működőképes, és körülbelül 17 000 köbméter esővizet tud befogadni. Erős esőzések során a felesleges vizet ezekbe a medencékbe engedik, majd a szennyvíztisztító telepekre továbbítják további tisztítás céljából.

Hogyan működik a szivacsváros?

De mit is jelent pontosan szivacsvárosnak lenni? Lényege egy okos koncepció, amelynek célja a városok lezárt területeinek jobb kihasználása. Hangos Bútorkutatók A városok forradalmasíthatják az esővíz kezelését vízáteresztő talajok, több zöldfelület és víztároló telepítésével. A cél a felesleges víz tárolása és lassú elengedése, ezáltal sok folyót megóvva a túlfolyástól és a szennyvíztől.

Különös figyelmet fordítanak a kevert víz túlfolyásának megakadályozására is. Berlinben a 10 000 km-ből 2000 vegyes csatornarendszer. Ezek a legrosszabb esetben halpusztuláshoz és a víztestekben oxigénhiányhoz vezetnek. A probléma megoldására a város törvényt fogadott el, amely előírja, hogy az új építési telkeken a csapadékvíznek csak kis része folyhat a csatornarendszerbe. A maradéknak el kell párolognia vagy el kell szivárognia.

Zöld infrastruktúra a mikroklímáért

A szövetségi kormány a szivacsvárost az éghajlatváltozáshoz való átfogó alkalmazkodási stratégiája részének tekinti. A zöld infrastruktúra innovatív megközelítései, mint például a A szükségesek a városok mikroklímájának erősítése érdekében. A DAS monitoring jelentésből az is kiderül, hogy a kutatások szerint a lakóingatlanok kevesebb mint fele van biztosítva a természeti veszélyek ellen. Itt cselekvésre van szükség.

A klímavédelem szempontjából a városlakók életminősége is előnyös. A zöldítési intézkedések, mint például az esővíz tárolására szolgáló tavak létrehozása, nemcsak tisztán tarthatják a vizet, hanem segíthetik a város hűtését és megvédik az áradásoktól. Példa lehet egy új lakóház, amely tóval és víztisztító növényekkel van felszerelve.

Egyre több város támaszkodik a szivacsváros koncepcióra. Svájcban már folynak kísérleti projektek, ahol több mint 43 millió frankot fektetnek be strukturális megelőzési intézkedésekbe. Winterthurban például az iskolaépületekből származó esővizet parkok és zöldterületek öntözésére használják.

Megfelelő intézkedésekkel és változtatni akarással a szivacsváros ötlete nemcsak Berlinben, hanem sok más európai eredetű városban precedenst teremthet. Eljött a klímabarát koncepciók ideje a városokban – valami fontos!