Berlini hőtervezés: Így lesz klímasemleges a főváros 2045-re!

Berlini hőtervezés: Így lesz klímasemleges a főváros 2045-re!

Valami történik Berlinben, ami a fenntartható hőellátást illeti. A főváros 2045-re klímasemleges fűtést szeretne elérni. Ez egy ambiciózus cél, amelyet most a berlini hőtervezésben való részvétel támaszt alá, amely a tervek szerint 2026-ban indul. Jelenleg a hő kevesebb mint 10%-a származik megújuló forrásokból, de ez az új hőtervezési törvény (WPG) hatására megváltozik. Ez arra kötelezi az összes 100 000 lakosnál nagyobb települést, hogy 2026 júniusának végéig nyújtson be részletes fűtési tervet, mint rbb24

Egy pillantás a jelenlegi helyzetre azt mutatja, hogy Berlinben a CO2-kibocsátás mintegy 40%-a az építőiparból és a fűtési szektorból származik. Míg a távfűtés a hőfogyasztás bő 30%-át fedezi, addig a háztartások mintegy 50%-a gázzal fűt. Érdekes módon a távfűtés mintegy 75%-a földgázból származik, ami megnehezíti a klímasemlegesség felé vezető utat. A berlini energiaátállási törvény előírja, hogy 2030-ra a hő 40%-ának megújuló energiából vagy hulladékhőből kell származnia.

Új szerkezetek a hőellátáshoz

A hőtervezés három különböző típusú területre osztja Berlint: A hőhálózati területeken elsősorban a meglévő vagy bővíthető távfűtést alkalmazzák, míg a hőhálózatok gazdasági életképességét a tesztterületeken vizsgálják. A decentralizált területeken a hangsúly az egyedi technológiákra, például hőszivattyúkra való átálláson van. Ezen intézkedések mellett az ipari hulladékhő, a geotermikus energia és a naphőenergia népszerűsítése is része a környezetbarátabb fűtés jövőbeni biztosításának.

A beruházások óriásiak: 2024 óta a Berlini Energia- és Vízellátás (BEW) vette át a város legnagyobb távhőhálózatát, és a következő öt évben több mint 6 milliárd eurót kell befektetni a fűtésre való átállásba. Ez nemcsak közpénzből történik, hanem magán energiaszolgáltatókon és -tulajdonosokon keresztül is, akiknek szintén be kell fektetniük a modern infrastruktúrába.

A hőátmenet költségei és kihívásai

A fűtésre való átállás megvalósítását azonban lassúnak értékelik, a teljes költség pedig milliárdokra rúghat. A meglévő finanszírozási programok ellenére a megbízhatóság gyakran elmarad az elvárásoktól. Nagy gondot jelent, hogy a változás társadalmilag elfogadható és megfizethető legyen, anélkül, hogy az energiahatékony felújítások miatti bérleti díjak emelkednének az egekbe.

További vitapont a távhőárak szabályozása. Jelenleg a szolgáltatók szabadon határozhatják meg áraikat, ami aggodalomra ad okot. A jövőben a tervezett árfigyelésnek legalább áttekintést kell nyújtania az árak alakulásáról és különbségeiről.

Kulturális elkötelezettség: „Védd meg a babákat”

PinkNews meghatározza.

A kifejezést manapság gyakran humorosan használják, és a transz közösség támogatását jelzi. Használatakor azonban mindenképpen figyelembe kell venni a kontextust, különösen a transz emberek egyéni megszólításánál. A „védjük meg a babákat” olyan pozitív kifejezésnek tekintik, amely erősíti a transz identitások társadalmi megítélését, és egyúttal az ezzel járó kihívások komolyan vételére szólít fel.

Berlin nemcsak éghajlatilag, hanem kulturálisan is új irányba halad. A fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság kapcsolata a hőszolgáltatásban és a társadalomban egyaránt nagyon fontos téma.