Suche
Mein Konto
Csökken a születési arányszám Németországban: Riasztó statisztika 2023-ra!
A születési ráta Berlinben 1,21 gyermek lesz egy nőre 2023-ban, ami a legalacsonyabb érték Németországban. Tudjon meg többet a trendekről és a statisztikákról.
Csökken a születési arányszám Németországban: Riasztó statisztika 2023-ra!
A születési ráta Németországban is aggasztó tendenciát mutat majd 2023-ban. Az egy nőre jutó 1,35 gyermek 2%-kal marad el a 2022-es értéktől, amikor egy nőre 1,38 gyermek született. ZDF ma. A tavalyi évben összesen 677 117 gyermek született, ami szintén 2%-os csökkenést jelent 2022-höz képest. Ezek a csökkenő számok kérdéseket vetnek fel, és teret engednek a fejleményeket befolyásoló társadalmi feltételekről szóló vitáknak.
A születésszámok elemzése azt mutatja, hogy a születésszám csökkenése lelassult. Míg 2022-ben 8%-os csökkenés volt tapasztalható, addig 2023-ban ez már csak 7%-os. Érdekes módon Németország keleti államaiban a születési ráta (1,27 gyermek/nő) alacsonyabb, mint a nyugati államokban, ahol ez az arány 1,38 gyermek/nő.
Regionális különbségek
Berlin kiemelkedik a legalacsonyabb születési aránnyal, 1,21 gyermek jut egy nőre. Ezzel szemben Alsó-Szászországban a legmagasabb a születési ráta, 1,42 gyermek jut egy nőre. Türingiát tekintve kiderül, hogy a régióban volt a legnagyobb visszaesés: itt a születési arány 7%-kal, 1,24 gyermekre esett vissza. Baden-Württemberg viszont a legkisebb, mindössze 1%-os csökkenést regisztrálta, és 1,39 gyermek arányt ért el.
Egy másik fontos tényező a születések nemzetiség szerinti osztályozása. A német állampolgárságú nőknek átlagosan mindössze 1,23 gyermekük van, ami 1996 óta a legalacsonyabb adat. A külföldi állampolgárságú nőknek viszont 1,84 gyermekük van, ami szintén 2%-os csökkenést jelent az előző évekhez képest. Ezek a számok egy 2017 óta megfigyelhető tendenciát tükröznek: a külföldi nők születési aránya folyamatosan csökken.
Az életkor szerepe
A születési statisztikák fontos szempontja a szülők átlagéletkora. 2024-ben az anyák életkora első gyermekük születésekor 30,4, az apukáké 33,3 év volt. Ez azt mutatja, hogy a szülők hajlamosak megöregedni. 2015-ben az anyák átlagéletkora 29,7 év, az apáké 32,8 év volt. Az életkor növekedése hatással lehet a születési arányokra, mivel az idősebb szülőknek kevesebb gyermekük lehet.
Az adatokat közreadó Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a teljes termékenységi ráta (TFR) arra utal, hogy egy nő átlagosan hány gyermeket szülne, ha a születési ráta a kérdéses évben változatlan maradna. Ez egy fontos mérőszám az időszakok és a földrajzi különbségek összehasonlításához, valamint annak megértéséhez, hogy merre tart a társadalom. Különösen most, a demográfiai változások idején vetődik fel a kérdés, hogyan tud Németország kezelni a termékenységi trendek kihívásait. A születési statisztikákkal kapcsolatos információk is elérhetők a honlapon Destatis látható.
Európában az átlagos születési arány 1,38 gyermek/nő, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 1,51 gyermekkel. Míg az EU-ban Bulgáriában a legmagasabb a születési ráta 1,81 gyermekkel, addig Máltán és Spanyolországban a legalacsonyabb, 1,06 és 1,12 gyermekkel. Ezek a különböző értékek rávilágítanak az egyes országok előtt álló különböző kihívásokra, és gondolkodásra ösztönöznek a fenntartható megoldásokon.
Ennek fényében még várni kell, hogyan reagál majd Németország a születésszám csökkenésére. A politikusoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az egyensúly fenntartása és végső soron a jövő generációi számára fenntartható jövő biztosítása érdekében. El kell mondani valamit arról, hogy társadalmunkat családalapításra kell motiválni.