Piros figyelmeztetés: A Barnim alkalmazottai több millió órát túlóráznak!

Piros figyelmeztetés: A Barnim alkalmazottai több millió órát túlóráznak!

Egyre elterjedtebb a vita a túlórákról és a munkaidő beosztásáról, ez alól a Barnim járás sem kivétel. A barnim-aktuell.de jelentése szerint tavaly körülbelül 1,6 millió túlórát regisztráltak itt. A feltűnő, hogy ebből körülbelül 842 000 óra volt kifizetetlen. Ezek riasztó számok, amelyek mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára fontosak.

Különös hangsúlyt fektetnek a vendéglátóiparra, ahol körülbelül 38 000 óra túlórát dolgoztak le szállodákban, éttermekben és hasonló vállalkozásokban – ez az adat nem teljesen meglepő, tekintve, hogy ezen órák 52%-a továbbra is fizetetlen. Ez a helyzet még rosszabbá válhat a szövetségi kormány által a munkaidőről szóló törvényben tervezett változtatások eredményeként. Az Élelmiszer-, Élelmiszer- és Éttermek Szakszervezete (NGG) a túlórák növekedésére és a lehetséges egészségügyi következményekre figyelmeztet.

Változások a munkaidő törvényben

Az új szabályozás célja a maximális heti munkaidő rugalmasabbá tétele. A boeckler.de szerint a napi nyolc órára való korlátozás helyett a jövőben havi 48 órára lesz korlátozva, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt. Az NGG azonban aggályokat vet fel: „A hosszabb munkaidő növeli a munkahelyi balesetek kockázatát, és megterheli a testet és a lelket” – figyelmeztet Sebastian Riesner, az NGG Berlin-Brandenburg ügyvezető igazgatója. Az ilyen reformokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos átfogó tanulmányok is mutatják.

Külön hangsúlyozni kell, hogy a túlzott munkaidő egyre nagyobb problémát jelent. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 7,2%-a rendszeresen dolgozott heti 48 óránál többet. A férfiak 8,6%-kal nagyobb arányt képviselnek, mint a nők (4,5%). A számok azt is mutatják, hogy a nyomás nem csak az egyéni vállalkozók vállára nehezedik, hanem a vezetőket is aránytalanul érinti: közel 25%-uk heti 48 óránál többet dolgozik. A helyzet különösen robbanásveszélyes a részmunkaidős munkavállalók esetében, mivel a Barnim körzetben az összes részmunkaidős állás 61%-át nők végzik.

Egészségügyi kockázatok és társadalmi következmények

Nem szabad alábecsülni a hosszú munkaidő okozta egészségkárosodás veszélyeit. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a megnövelt heti munkaidő csökkentheti a regenerációs időt, és ezzel veszélyeztetheti a dolgozók egészségét. A Hans Böckler Alapítvány felmérése kimutatta, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többsége nem akarja később befejezni a munkáját. A valóság azonban más: a javasolt reformok több embert hosszabb ideig tartó munkavégzésre kényszeríthetnek, ami nemcsak elégedetlenséghez vezethet, hanem a betegséggel összefüggő hiányzások növekedéséhez is.

Az ápolói szakmákban, ahol eleve magas a megbetegedések aránya, a kívánt dereguláció további kihívást jelent, amely veszélyeztetheti a betegellátás minőségét. Miközben a rugalmas munkaidőről szóló vita napirenden van, továbbra is az a kérdés, hogy a rugalmasság mennyire előnyös a munkavállalók számára, és hogy egészségüknek nagyobb prioritást kell-e kapnia.

Összességében a jelek szerint a munkaerőpiac pénzügyi és egészségügyi kihívásokkal néz szembe. Az NGG ezért nemcsak megbízható, a gyermekgondozási idővel harmonizáló munkaidő kialakítását szorgalmazza, hanem a munkaidő-szervezés újragondolását is. Továbbra is remélhető, hogy a politikai vitában meghallgatják a munkavállalók hangját, és elősegítik a tisztességes és egészséges munkakultúrát.