Megdöbbentő születési arány: hová lettek a gyerekek?

Megdöbbentő születési arány: hová lettek a gyerekek?

Németországban ismét egyre hangosabb a vita a csökkenő születésszámról. A jelenlegi adatok szerint 2024-ben az egy nőre jutó születési ráta 1,35 gyermekre csökken. Ez 2 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és 2012 óta a legalacsonyabb érték. Különösen drámai a helyzet az új szövetségi államokban. Itt a helyi tanulmányok arról számolnak be, hogy a születési ráta több mint felére csökkent az újraegyesítés óta, amikor sok nő szült ezekben a régiókban. Brandenburgban például 1991 előtt még 175 000 szülőképes korú nő élt, míg 1991 után már csak 92 000, ami 47 százalékos csökkenést jelent. Ezek a számok Barnim Aktuell elemzéséből származnak, amely bemutatja a családpolitika kihívásait.

De mik az okai ennek a visszaesésnek? A magas megélhetési költségek, az éghajlatváltozás és a geopolitikai feszültségek, például az ukrajnai háború döntő szerepet játszanak. A születési ráta Barnimban és Wandlitzben különösen nagymértékben csökkent, 53, illetve 63 százalékkal. A születési ráta stabilizálásához ezekben a régiókban Barnimban 2,84, Wandlitzban pedig 3,58 egy nőre jutó születési arányra lenne szükség, ami a mai státuszban aligha tűnik megvalósíthatónak. A számos szülőszoba bezárás és a napközi férőhelyek csökkentése csak tovább erősíti ezt a tendenciát.

A demográfiai fejlődés és részletei

A statisztikai hivatalok szerint a születésszám alakulása nemcsak a lehetséges anyák számától függ, hanem a születési magatartástól is. Az összesített születési ráta 2017 óta folyamatosan csökkent, az egyetlen kivétel 2021 volt, amikor a koronajárvány idején rövid távú növekedést regisztráltak. Példa erre a régióra Türingia, ahol a születési ráta 1,34-ről 1,24 gyermekre esett vissza egy nőre, ami a jövőbeli fejlemények miatti aggodalomra ad okot. A Tagesschau jelentése szerint a német állampolgárságú nők számának csökkenése is drámai, a születési ráta 1996 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. A német származású nők esetében ez az arány jelenleg 1,23.

Az anyák átlagéletkora folyamatosan magas, 31,8 év, ami arra utal, hogy Németországban a szülők hajlamosak megöregedni, amikor megszületik első gyermeküket. Ez más nyugati országokban is megfigyelhető társadalmi tendenciát mutat. A keleti szövetségi államokban jelenleg aggasztóan alacsony a születési arány: 1,27 gyermek jut egy nőre, szemben a nyugati szövetségi államok 1,38-cal.

Kitekintés a határokon túlra

Nemzetközi összehasonlításban Németország a középmezőnyben áll 1,35-ös születési arányával. Míg Kínában 1,01, Dél-Koreában pedig csak 0,75, a globális átlag 2,2, amelyet különösen az afrikai és a közel-keleti magas számok befolyásolnak. A születési rátával szorosan összefüggő társadalmi tényezők az iskolai végzettség és a nemek közötti egyenlőség. Az olyan országokban, mint Franciaország, ahol a támogatást a harmadik gyermektől kapják, pozitív fejlemények láthatók a születéspolitikában. Magyarország elengedi a jövedelemadót a második gyermek után. Úgy tűnik azonban, hogy ebben az országban a politika gyakran irreális feltételezéseken alapul a jövőbeli születési arányszámokkal kapcsolatban, ami súlyosbítja az említett régiók előtt álló kihívásokat.

A jövő kilátástalannak tűnik, hacsak nem találnak gyorsan fenntartható megoldásokat a fiatal családok támogatására és az életkörülmények alakítására, hogy több gyermek születhessen.

Barnim Áramlat beszámol a fokozatosan bezáródó szülőszobákról és a napközi férőhelyek számának csökkentéséről, destatis.de kiemeli a demográfiai hátteret és a napi hírek tájékoztatást nyújt a születési minták aktuális trendjeiről.