Jobboldali szélsőségesség Brandenburgban: emlékek és aktuális figyelmeztetések

Jobboldali szélsőségesség Brandenburgban: emlékek és aktuális figyelmeztetések

Az elmúlt években Németországban és különösen Kölnben megnőtt a jobboldali szélsőséges ideológiák társadalmi jelentősége. Egy friss cikk szerzője a zsidó tábornok leírja személyes élményeit a neonácizmussal kapcsolatban, amely gyermekkorában kezdődött. Amikor mindössze hat éves volt, látta első neonáci felvonulását Frankfurtban (Odera), és olyan jelszavakat hallott, mint „Külföldiek ki!” Ezek a tapasztalatok formálták nézetét egy olyan társadalomról, amelyben a jobboldali szélsőséges kijelentéseket nemcsak tolerálják, hanem legitim véleményként kezelik.

Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy a szélsőjobboldali befolyás nem új keletű. Ha visszatekintünk a történelembe, világossá válik, hogy a második világháború befejezése és az NSDAP Szövetséges Ellenőrző Tanács általi feloszlatása után 1945 októberében a nácizmus kérdését hivatalosan „leküzdöttnek” tekintették, de továbbra is láthatóvá vált különböző formákban. A következő évtizedekben a szélsőséges pártok és csoportok megalapítása azt mutatja, hogy a nemzetiszocializmus szelleme soha nem űzhető ki teljesen. 2025-ben az AfD-t végre hivatalosan is a jobboldali szélsőségesek közé sorolták, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát.

Gyermekkortól napjainkig

A szerző gyermekkorára is reflektál. Szülei, akik beszámoltak a holokausztról, biztosították arról, hogy Németországban már nincsenek nácik. De a valóság más volt. Az iskolában megtanulta, hogy a „zsidó” egy piszkos szó, és hogy a külföldieket gyakran a társadalom bűnbakjának tekintik. Ezek a tapasztalatok nem elszigetelt esetek, hanem egy nagyobb társadalmi probléma részei, amelyről nem beszélnek eléggé az iskolákban.

Az is érdekes megfigyelni, hogy az AfD-t sokáig „aggodalmaskodó állampolgárként” tekintették. Sokan, akik a pártra szavaztak, nem voltak szélsőségesek. Az AfD brandenburgi állami szövetsége 2020 óta az Alkotmányvédelmi Hivatal felügyelete alatt áll, ami rámutat e csoportok veszélyes természetére.

Valódi tiltakozás és tudatlanság

Még mindig kevesen emelik fel szavukat az ilyen szélsőséges mozgalmak ellen. A szerző leír egy kulcsjelenetet gyermekkorából: Csak egy ember tiltakozott a neonáci felvonulás ellen. Évekkel később mélységes ellenszenv támadt azon politikusok képmutatása iránt, akik megkoszorúzták a náci megemlékezéseket, miközben populista és embertelen nézeteket vallottak. A szerző itt úgy látja, hogy ellensúlyozni kell ezeket a tendenciákat, és nem kell támogatást nyújtani a jobboldali szélsőséges erőknek.

Nem szabad alábecsülni a neonáci ideológiák által jelentett jelenlegi fenyegetést. Az 1950-es évek óta számos európai országban alakultak új, hasonló ideológiát képviselő csoportok. A történelmi fasiszta mozgalmak gyakran kapcsolódnak egymáshoz, amint azt a páneurópai nacionalisták története is mutatja, akik különböző országokban, például Olaszországban és Magyarországon tevékenykedtek. Ezeknek az ideológiáknak a közösségi médián keresztüli terjedése világszerte elősegítette a neonácik toborzását és propagandáját, mint pl. Wikipédia meghatározza.

Bízni kell abban, hogy a közvélemény és a politikusok végre felismerik a helyzet súlyosságát, és fellépnek ezekkel a veszélyes áramlatokkal szemben. Fontos, hogy példát mutassunk, és megmutassuk, hogy a rasszizmusnak és az embertelenségnek nincs helye társadalmunkban.