A cotbusi bíróság elutasítja a LEAG elleni környezetvédelmi támogatási kérelmet

A cotbusi bíróság elutasítja a LEAG elleni környezetvédelmi támogatási kérelmet

2025. szeptember 25-én a Cottbusi Közigazgatási Bíróság elutasította a Deutsche Umwelthilfe (DUH) sürgős kérelmét, amely az Állami Bányászati, Geológiai és Nyersanyaghivatal (LBGR) ellen irányult. A pályázat célja az volt, hogy rávegye az LBGR-t, hogy további pénzügyi biztonsági intézkedéseket követeljen a Lausitzer Energie AG-tól (Leag), hogy pénzt biztosítson a Jänschwalde külszíni bánya rekultivációjához. Az Environmental Aid aggodalmának adott hangot a Leag szerkezetátalakításával és a környezetre gyakorolt ​​lehetséges negatív hatásokkal kapcsolatban. A sürgős pályázatban szintén részt vett Greenpeace, amely Szász és Brandenburg szövetségi tartományokat hívja fel hitelezői védelem kérelmezésére, szintén osztja ezeket az aggályokat. A DUH sajtóközleményében kifejti, hogy a szerkezetátalakítás akár kétmilliárd eurós vagyontól is megfoszthatja a Leag-csoportot, és ennek eredményeként a Lausitz Energie Eisenbahn AG (LE-B) saját tőkéje 82 százalékkal csökken. Ezek a fejlesztések jelentős pénzügyi következményekkel járhatnak, és veszélyeztethetik a rekultivációs intézkedések hosszú távú biztonságát.

A közigazgatási bíróság nem osztotta a környezetvédelmi egyesületek álláspontját, és elutasította a kérelmet. E határozat ellen a Berlin-Brandenburgi Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz lehet panaszt benyújtani. A hitelezői védelem iránti igény benyújtásának határideje 2025. október 1., ami aláhúzza az ügy sürgősségét.

A rekultiváció és következményei kritikája

A Leag szerkezetátalakítási tervei a lignitbányászat és a rekultiváció következményeiről folytatott intenzív vita kontextusában születtek. A Bund-nrw szerint a Rajna-vidéken több mint 33 000 hektárnyi területet érintett a szabadföldi termelés vége. 2021. Ezen területek közül mindössze 23 876 hektárt tettek újra használhatóvá, miközben a hosszú távú ökológiai következmények komoly aggályokat vetnek fel. A termőtalaj elvesztése, a talajvíz egyensúlyába való komoly beavatkozás és az erdőterületek helyrehozhatatlan elvesztése csak néhány a környezetvédelmi szakértők által felvetett kérdések közül.

A rekultiváció körüli vita kérdéseket vet fel a helyreállított talajok minőségével kapcsolatban is. Az úgynevezett szűz talajok gyakran nem érik el azokat a mezőgazdasági és ökológiai tulajdonságokat, amelyekkel az eredeti talajok rendelkeztek. Ennek eredményeként az egészséges biogazdálkodás az évek múlásával inkább utópiává válik, mint valósággá, ami komoly kihívásokat jelenthet, különösen a régió és annak lakói számára.

Környezetvédelmi szervezetek figyelmeztetnek

A Deutsche Umwelthilfe és a Greenpeace továbbra is arra figyelmeztet, hogy a Leag körüli jelenlegi fejlemények és a folyamatban lévő lignitbányászat meghaladják az ökológiai határokat. A renaturáció történetének pillantása azt mutatja, hogy a második világháború utáni korábbi erdőfelújítási kísérletek gyakran nem jártak a kívánt sikerrel – ez a múlt fontos tanulsága, amelyet figyelembe kell venni.

Összefoglalva elmondható, hogy a sürgős környezetvédelmi támogatási kérelmet elutasították, de a lignittel és a rekultivációval kapcsolatos problémák és kihívások semmiképpen sem csökkennek. A kérdés tehát továbbra is az, hogy a felelősök hogyan akarnak erre reagálni, hogy a gazdasági érdekek és a környezetvédelem is összhangba kerüljön. Az elkövetkező hetek, hónapok döntőek lehetnek a régió jövője szempontjából.