Döberitzer Heide: A ritka méhek és darazsak felfedezik a biológiai sokféleséget!

Döberitzer Heide: A ritka méhek és darazsak felfedezik a biológiai sokféleséget!

Brandenburg csendes szegletében, a Döberitzer Heideben izgalmas hírek várják a természet szerelmeseit és a rovarkutatást kedvelőket. Szerencsére nemrég tizenkét új vadméh- és darázsfajt fedeztek fel ott. Ez azt eredményezi, hogy az egykori katonai területen a fajok összlétszáma mintegy 550-re nő rbb24 jelentették. A Döberitzer Heide Brandenburg legfajgazdagabb területe a vadméhek és darazsak számára, ami a régió értékes biológiai sokféleségéről beszél.

Különösen figyelemre méltó a bíborszínű aranydarázs felfedezése, amelyet több mint 25 évnyi jóvátétel után fedeztek fel újra. Ez a szövetségileg veszélyeztetett faj egy fiasítású parazita, amely más darazsak fészkébe rakja le tojásait. A kikelő lárvák elpusztítják a gazdadarazsak utódait, és táplálékukból táplálkoznak. Az ilyen felfedezések a Döberitzer Heide célzott tájgazdálkodásának sikereit mutatják, amelyet kiterjedt legeltetéssel értek el.

Legújabb kutatások és kiadások

Dr. Christoph Saure, tapasztalt berlini rovarkutató évek óta aktívan kutatja a vadon élő méheket és a darazsakokat a Döberitzer Heideben. 2018-ban 279 fajt dokumentált ott, és most ismét a Ferbitzer Bruchba utazik a Heinz Sielmann Alapítvány megbízásából, hogy további fajokat vizsgáljon. Ezenkívül Brandenburgban összesen 800 Stechimmen fajt tartanak nyilván, amelyek közül 65-öt kihaltnak tekintenek. Ez a szám azt mutatja, mennyire fontosak és értékesek a védelmi intézkedések itt Sielmann Alapítvány.

A vadméhek diverzitásának biztosításához elengedhetetlen a növényi változatosság. A különleges fészkelő szerkezeteket és növényeket igénylő vadon élő méhek élőhelyükkel szemben nagy igényeket támasztanak. Lenyűgöző, hogy a vadon élő méhek 90 százaléka magányos, és sokféle élőhely jellemzi őket Németországban. KONVENCIÓ magyarázta. Míg sok faj a pollenspecialistáktól függ, a mézelő méheket háziasítják, és számuk megnőtt az elmúlt évtizedekben. A vadméhek ezzel szemben gyakran bizonyos növénycsaládoktól függenek, ami nagyban befolyásolja túlélési esélyeiket.

A tájgazdálkodás jelentősége

A Döberitzer Heide egyedülálló fekvése és hosszú katonai használata hozzájárult ahhoz, hogy a terület nagyrészt megkímélt az intenzív mezőgazdasági hasznosítástól. Ez döntő fontosságú a ma ott fellelhető magas szintű biológiai sokféleség szempontjából. Ezek a gondozási intézkedések nemcsak a vadon élő méhek és darazsak számára fontosak, hanem az egész ökoszisztéma számára is. A természetvédelem és a gyakorlati tájgazdálkodás ötvözésével megóvhatunk és megóvhatunk egy darab természetet.

A Döberitzer Heide-ben végzett vizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy összhangban vagyunk a korral, és meg kell védenünk az értékes biológiai sokféleséget. Továbbra is izgalmas látni, hogy milyen más fajokat fedeznek fel a jövőben, és milyen mértékben járulhatnak hozzá a biológiai sokféleséghez.