A gazdák megnyitják farmjaikat: párbeszéd a klíma- és állatvédők között!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A brandenburgi gazdálkodók megnyitják farmjaikat az éghajlatvédő aktivisták előtt, hogy elősegítsék a párbeszédet és a megértést a mezőgazdaságban.

Bauern in Brandenburg öffnen ihre Höfe für Klimaaktivisten, um Dialog und Verständnis in der Landwirtschaft zu fördern.
A brandenburgi gazdálkodók megnyitják farmjaikat az éghajlatvédő aktivisták előtt, hogy elősegítsék a párbeszédet és a megértést a mezőgazdaságban.

A gazdák megnyitják farmjaikat: párbeszéd a klíma- és állatvédők között!

Egy figyelemre méltó kezdeményezés keretében Németország gazdálkodói és környezetvédelmi aktivistái úgy döntöttek, hogy áthidalják a mezőgazdaság és a klímavédelem közötti szakadékot. Az „Elegünk van” szövetség izgalmas kampányt indított, amely összehozza a gazdákat és az aktivistákat. Mintegy 30 gazda nyitja meg farmját az állatvédők és klímavédők előtt csütörtöktől vasárnapig, azaz június 22-ig. Ez a lehetőség nemcsak a gazdálkodók kihívásainak jobb megértését segíti elő, hanem az együttműködést is elősegíti egy olyan időszakban, amikor az éghajlatváltozás és az élelmiszerárak emelkedése sokak számára mindennapos valósággá válik.

Brandenburgban négy münchebergi, potsdami és Märkisch Luch cég vesz részt. A gazdák kinyitják kapuikat, és lehetővé teszik az aktivistáknak, hogy testközelből megtapasztalják a gazdálkodási gyakorlat valóságát, és két napon keresztül együttműködjenek. Ez a kezdeményezés fontos szerepet játszhat a különböző érdekelt felek közötti párbeszédben, és csökkentheti az előítéleteket. Az állattenyésztésben előforduló állatjóléti jogsértésekről szóló jelentések korábban rendszeresen vezettek tiltakozáshoz, most azonban a főszereplők egyenlő feltételek mellett próbálnak kommunikálni. Hangos n-tv Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a természetvédelmi csoportok és a Greenpeace aktivistái is részt vesznek.

Hétvégi rendezvények

Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan más események is zajlanak Németország különböző részein, például Prebberedében (Mecklenburg) és Buddenhagenben (Nyugat-Pomeránia). A gazdák és az ökoaktivisták itt szeretnének összefogni, hogy közös megoldásokat dolgozzanak ki a „Jövő farmja” kampány részeként. Ez az esemény az elmúlt években jött létre, és immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre, hogy megvitassák a mezőgazdaság kihívásait a klímaváltozás idején. A témák a gazdaság körülményeitől a leküzdendő politikai és gazdasági kihívásokig terjednek. Hangos Északi Futár Több mint 60 különböző szervezet aktivistái vesznek részt ezekben a csereformátumokban, ami kiemeli a vélemények és nézőpontok sokszínűségét.

A sikeres párbeszédre példa a kelet-brandenburgi Schwalbennest biofarm, ahol Rahel Böhme és Josefa Voigt elmerül a fenntartható mezőgazdaság világában. A farm tulajdonosa, Martina Bressel körülbelül 50 hektáron gazdálkodik családjával és alkalmazottaival, több mint 80 birkát tart, és különösen fenntartható körforgásos gazdaságot működtet. Az a filozófiájuk, hogy csak annyi állatot tartsanak, amennyi ehető, tükröződik mindennapi gyakorlatukban. „Állataink trágyáját használjuk műtrágyaként, és az agroökológiai gazdálkodási módszerekre támaszkodunk” – magyarázza Bressel, kiemelve, hogy a körforgásos gazdaság nagyon fontos. Is taz beszámol azokról a kihívásokról, amelyek a nagygazdaságokat előnyben részesítő, a kisebb, biogazdaságokat hátrányos hektárorientált támogatási rendszerből fakadnak.

Kitekintés a jövőbe

Az ökológiai gazdálkodás jövőjéről szóló vita azt mutatja, hogy a politikai reformok elengedhetetlenek. „A mezőgazdaságba való belépés a földárak emelkedése miatt egyre nehezebbé válik” – jegyzi meg Böhme, rámutatva arra, hogy a politika és a társadalom összefogásával kell megoldást találni. A termőföldet befektetési ingatlanként vásárló befektetők hozzájárulnak a fiatal gazdálkodók további földhiányához. Ez a fejlemény bizonytalanságot kelt, és elriasztja azokat a fiatalokat, akik a mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni. Azt még látni kell, hogy az olyan kezdeményezések, mint a „Elegünk van”, segíthetnek-e a mezőgazdasági átmenetben, amely minden eddiginél szükségesebb.