A fekete és a piros megállítja a menekülteket: eszkalálódik a válság a német határokon!
Panelbeszélgetés Märkisch-Oderlandban a jelenlegi migrációs politikáról: kihívások, menekültügyi eljárások és európai együttműködés.

A fekete és a piros megállítja a menekülteket: eszkalálódik a válság a német határokon!
A szövetségi kormány világos politikai irányvonal mellett igyekszik leküzdeni a migráció kihívásait a határokon. A fekete-vörös koalíció hatalomra kerülése óta érezhetően megnőtt a német határokon védelmet keresők elutasítása. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter (CSU) arra utasította a szövetségi rendőrséget, hogy utasítsák el a menedékkérőket, függetlenül attól, hogy kérnek-e védelmet vagy sem. Dobrindt azzal érvel, hogy a menekültügyi eljárásokért felelős uniós ország az az ország, amelybe az emberek először beléptek. Ezek a döntések irritációt okoznak a szomszédos országokban, például Lengyelországban és Ausztriában, amelyek szorosan figyelemmel kísérik, hogyan alakul a német politika ebben a kérdésben. [Az Inforadio arról számol be, hogy](https://www.inforadio.de/rubriken/debatte/das-forum/2025/06/migrationspolitik- Grenzkontrollele-fluechtling-zurueckweise-ab Schiebe.html) az erről a politikáról szóló vita releváns kérdéseket vet fel a német menekültügyi politika jövőjével, a biztonsággal és a humanizmussal kapcsolatos munka iránti igényekkel kapcsolatban. egy öregedő társadalomban.
Ezzel összefüggésben a Városok és Önkormányzatok Szövetsége sürgősen figyelmeztetett, hogy a németországi önkormányzatok a határon vannak, és a migráció csökkentésére szólított fel. A felmérések szerint a menekültek tartósan magas száma miatt a lakosság többsége támogatja ezt az igényt. 2025. június 15-én panelbeszélgetésre került sor, Sascha Hingst moderálásával. A vendégek között volt Friedemann Hanke, a Märkisch-Oderland körzet (CDU) kerületi adminisztrátor-helyettese és Karl Kopp, a ProAsyl ügyvezető igazgatója, valamint más szakértők is. Ez az esemény az rbb 24 Inforadio és a Berlini Európai Akadémia együttműködésének eredménye.
Új uniós követelmények a migrációs politikával szemben
A németországi fejleményekkel párhuzamosan az EU parlamentje új migrációs és menekültügyi csomagot fogadott el, amelyet 2024. április 8-án, 322 igen szavazattal, 266 nem szavazattal fogadtak el. Ez a csomag megköveteli a tagállamoktól a menedékkérők vagy nemzetközi védelemre szorulók áthelyezését, pénzügyi hozzájárulást vagy technikai segítségnyújtást. Az Európai Parlament hivatalos sajtóközleménye tisztázza, mivel a dublini szabályokat felülvizsgálták annak érdekében, hogy egyértelműbben tisztázza, hogy melyik uniós ország a felelős.
Emellett új eljárást terveznek a harmadik országok állampolgárainak az EU külső határain történő ellenőrzésére, amely akár hét napig is eltarthat. A szabályozás azt is hivatott biztosítani, hogy független ellenőrzési mechanizmusok működjenek az alapvető jogok védelmében. Az Eurodac adatbázis frissítés alatt áll, hogy rögzítse az illegálisan érkezők adatait, és lépéseket tesznek a menekültstátusz elismerésére vonatkozó egységes szabványok bevezetésére. A menedékkérőknek azt is lehetővé kell tenni, hogy legkésőbb hat hónapon belül dolgozhassanak. Ezeket az új szabályozásokat azonban még hivatalosan jóvá kell hagynia a Tanácsnak, és a következő két éven belül hatályba léphetnek.
Társadalmi és jogi kihívások
Egyre hevesebbé válik a vita a migrációról, különösen a „visszaszorításokról”, vagyis a migránsok erőszakos visszautasításáról a határokon. Az Európa az oktatásban szerint az ilyen gyakorlatok sértik az uniós jogot és a genfi menekültügyi egyezményt, mivel az embereknek joguk van a menedékjog felülvizsgálatához. Számos EU-tagállam, különösen a kelet-európai országok, például Lengyelország és Magyarország, egyre inkább a határkerítések és a visszaszorítások miatti elszigeteltségre támaszkodik. Ezt az elszigetelődési tendenciát az EU-n belül több ország üdvözli, míg a dél-európai országok a menekültek igazságosabb elosztását szorgalmazzák.
Köln városi körzeteiben ez a vita még egyértelműbbé válik: a menekültek növekvő száma, különösen a válságövezetekből, például Afganisztánból érkezők miatt feszült a társadalmi hangulat. A menekültügyi politika fokozatos változását sokan követik, és még várni kell, hogy Németország milyen képet mutat majd az európai közösségben, ha humánus megoldásokat kell keresni.