A polgárok pénzének reformja: az önkormányzatok kongatják a vészharangot a bürokratikus szörnyetegek miatt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A szövetségi kormány 2025. november 1-jére tervezi az alapvető biztonság reformját, amely felváltja az állampolgárok pénzét és új szabályozást vezet be.

Bundesregierung plant zum 1.11.2025 eine Reform der Grundsicherung, die das Bürgergeld ersetzt und neue Regelungen einführt.
A szövetségi kormány 2025. november 1-jére tervezi az alapvető biztonság reformját, amely felváltja az állampolgárok pénzét és új szabályozást vezet be.

A polgárok pénzének reformja: az önkormányzatok kongatják a vészharangot a bürokratikus szörnyetegek miatt!

2025. november 1-től az alapvető biztonság átfogó reformja lesz Németországban, amely az állampolgárok pénzét hivatott pótolni. A szövetségi kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy enyhítse a költségvetés terheit, és egyúttal ösztönzőket teremtsen a foglalkoztatás növelésére. A reform magával hoz néhány vitatott újítást, amelyeket aggályok és kemény kritikák érnek az önkormányzatokban. Hangos Higany Sok kerületi adminisztrátor és polgármester attól tart, hogy az új szabályozás egy „bürokratikus szörnyeteghez” vezet, amely óriási mértékben megnövelheti az adminisztratív költségeket.

A reform központi eleme az ellátásban részesülők és az állam közötti együttműködési megállapodás bevezetése. A megállapodások megsértése esetén súlyos, akár 30 százalékos juttatások csökkentésének veszélye áll fenn. A Brandenburgi Kerületi Tanács elnöke, Siegurd Heinze kritikus, és az egész reformot „értelmetlennek és bürokratikusnak” minősíti. Ulli Schäfer, Greiz kerületi adminisztrátora szintén nem igazán látja a reformkészséget a projektben. De nem minden polgármester látja drámainak a helyzetet: Dennis Rehbein, Hagen újonnan megválasztott polgármestere felismeri a perhullám veszélyét, de továbbra is optimista.

Növekvő költségek és esetleges perek

A szövetségi kormány becslései szerint a reform mintegy ötmilliárd eurós megtakarítást hozhat. Ezeket a megtakarításokat azonban minimálisnak tartják, különösen, mivel az állampolgárok pénzének éves összköltsége 50 milliárd euró körül van. Az önkormányzatok attól is tartanak, hogy az új szabályozás nemcsak további adminisztratív terheket ró, hanem a perek növekedését is eredményezheti. Ezek a jogi viták további megterhelést jelenthetnek a város költségvetésében.

Emellett kritikák érik, hogy a reform nem igazságos: míg a munkanélkülieket szigorúbb szankciókkal sújtják, a dolgozóknak aligha profitálnak az újításokból. A tervezett szankciók az állásajánlatok többszöri elutasítása vagy a kinevezések elmaradása esetén hangosak lehetnek Idő csak rontja sok érintett helyzetét. Ez hosszú távon nemcsak a munkavállalást nehezítheti, hanem az alapvető társadalombiztosításban részesülők számának növekedéséhez is vezethet.

A következő lépések

E kihívások leküzdése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkaügyi központok jobban felszereltek legyenek a hatékony elhelyezkedés biztosításához. A reform középpontjában egyértelműen a munkaerő-közvetítés áll, nem pedig az érintettek képzettsége, ami bizonyos esetekben a hatékonyabb munkaerő-piaci politika irányába mutató lehetséges fordulatot jelent. Az is remélhető, hogy a reform végrehajtása okosan lesz megtervezve, mivel a szankciók nem kötelezőek, így a munkaügyi központok bizonyos cselekvési szabadságot élveznek.

A reform tehát kettős fókuszú: fontos a költségek csökkentése, ugyanakkor a munkahelyi integráció elősegítése. A következő hónapok megmutatják, hogy a szövetségi kormány képes lesz-e komolyan venni az önkormányzatok aggályait, és egyúttal hatékony reformot kezdeményezni.