Energiaszegénység Németországban: milliók nem tudják felfűteni otthonaikat!

Energiaszegénység Németországban: milliók nem tudják felfűteni otthonaikat!

Németországban sok polgár küzd otthona fűtési költségeivel. A WZ szerint tavaly Németországban 5,3 millió embernek nem volt elég pénze otthona megfelelő fűtésére. Ez a lakosság 6,3 százalékát jelenti, ami 2023-ban 8,2 százalék volt, de a költségvetésre nehezedő nyomás továbbra is nagy. Németország tehát a 9,2 százalékos uniós átlag alatt van, bár az olyan országokban, mint Görögország és Bulgária, ez az arány lényegesen magasabb, mégpedig 19,0 százalék.

A helyzet továbbra is feszült, különös tekintettel arra, hogy az energiaárak 50,3 százalékkal emelkedtek 2020 óta, ami lényegesen gyorsabb növekedést jelent, mint az általános fogyasztói árak, amelyek 19,3 százalékkal emelkedtek. Pozitívum, hogy idén szeptemberben valamivel kevesebbet kellett fizetni a fogyasztóknak az energiáért: a háztartási energia 1,9 százalékkal volt olcsóbb az előző évhez képest a WZ.

Egészségügyi hatások és társadalmi következmények

A CORRECTIV.Europe Eurostat 2024-es adatain alapuló elemzése szerint a lakás megfelelő fűtésének pénzügyi képtelensége komoly egészségügyi kockázatokat jelenthet. A hideg otthon növeli a mentális betegségek, a szív- és érrendszeri problémák és a krónikus légúti fertőzések kockázatát. Németországban 2024-ben körülbelül 5,2 millió embernek volt gondja a megfelelő hőellátással, ami csökkenés az előző évhez képest, de növekedés 2021-hez képest.

Figyelemre méltó, hogy a fűtetlen háztartások 12,2 százalékos részesedésével Bréma áll az élen, ezt követi Saarland (11,1 százalék) és Arnsberg (9,6 százalék). Sokak számára egyre sürgetőbb a kérdés: Hogyan fizetheti ki a fűtési költségeket, miközben biztosítja, hogy a hűtőszekrény tele maradjon? Ezek a kihívások azt jelentik, hogy a segélyszervezetek növekvő kérésekről számolnak be a pénzügyi nehézségekkel küzdő emberektől.

Energiaszegénység az EU-ban

Az energiaszegénység problémája nem csak Németországot érinti. Az egész EU-ra kiterjedő felmérések szerint az elmúlt télen az EU-ban, Svájcban és Norvégiában összesen mintegy 47 millió ember nem tudta megfelelően felfűteni otthonát – ez a lakosság mintegy 10,2 százalékának felel meg. Az okok gyakran a felújítatlan épületek, a magas energiaköltségek és az alacsony jövedelem. Az európai energiaárak 2020 óta csaknem megduplázódtak a világjárvány és az ukrajnai konfliktus következményeinek köszönhetően. A reálbérek az EU-ban is 1,1 százalékkal estek 2019 óta, ami súlyosbítja a helyzetet.

Az elemzések szerint különösen érintettek az egyedülálló szülők, a krónikus betegek és az alacsony keresetűek. 2027-től a fűtésre és a tankolásra is bevezetik az EU egészére kiterjedő CO2-árat, ami tovább növelheti a fűtési költségeket. Ausztriában a polgárok a szén-dioxid-kibocsátásból származó jövedelemből részesülnek a klímabónusz révén, amely társadalmi besorolású, és ellentétben áll a németországi kihívásokkal.

Egy Andrea névre keresztelt érintett nő rendkívüli költségcsökkentési intézkedéseit és a növekvő fűtési költségek miatti állandó aggodalmát írja le. Párjával azt tervezik, hogy melegebb otthonba költöznek, hogy javítsák saját és fiuk életminőségét. Ezek a személyes történetek rávilágítanak arra, hogy komolyan kell foglalkozni az épületek felújításával, mint az energiaszegénység elleni küzdelem kulcsfontosságú intézkedésével, amint azt az EU is hangsúlyozza. A témával kapcsolatos további információkért az olvasók meglátogathatják az átfogó adatkészleteket Eurostat vagy tudjon meg többet az energiaszegénységgel kapcsolatos általános helyzetről Voxeurop tapasztalat.