Gigaakkumulátor Lusatiában: energiaátmenet vagy pénzügyi buborék?

Gigaakkumulátor Lusatiában: energiaátmenet vagy pénzügyi buborék?

Lausatiában épül a Gigabattery Jänschwalde, Európa legnagyobb akkumulátortároló projektje. A Lausitz Energie Mining AG (Leag) 1000 megawatt teljesítménnyel és 4000 megawattórás kapacitással büszkélkedő üzemet tervez. A projekt célja a felesleges szél- és napenergia elnyelése, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulni az energetikai átálláshoz. A finanszírozással és az akkumulátorok eredetével kapcsolatos kérdések azonban megválaszolatlanok maradnak. Franz Dietrich professzor, a berlini TU szakértője szerint a projekt gazdasági értelme és rugalmassága vitathatatlan, aki kiemeli a projekt előnyeit.

Az akkumulátorrendszereket modulárisra tervezték, ami nagy mobilitást és költséghatékony áthelyezést tesz lehetővé. Ez különösen fontos a hálózati ingadozások kompenzálásához. Ludwig Jörissen, a Napenergia- és Hidrogénkutatási Központtól (ZSW) szintén úgy látja, hogy sürgősen szükség van tárolásra a stabilabb energiaellátás érdekében. Regionálisan Julia Kowal, a berlini TU munkatársa úgy véli, hogy a tárolók használata különösen hasznos a szél- és napelemparkok közelségének biztosításához. A Leag szóvivője azonban nem tudott egyértelmű ellátási sugarat meghatározni, és kijelentette, hogy nincs közvetlen kapcsolat Berlin áramellátásával.

Pénzügyi kihívások és akkumulátorgyártás

A Gigabattery projekt pénzügyi helyzete felvet néhány kérdést. A finanszírozás továbbra is tisztázatlan, de Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa kifejti, hogy ez többnyire piaci bevételekből és befektetőkből származik. A szakértők becslése szerint az akkumulátorpark költsége a kilenc számjegyű tartományba esik. Lenyűgöző a potenciális kapacitás: a tárolórendszer elméletileg 1,6 millió háztartást tudna ellátni elektromos árammal négy órán keresztül.

Az akkumulátorok azonban főként Ázsiából származnak, a Fluence Energy látja el a klasztereket. Németországnak jelenleg alig van saját sejttermelése; A szükséges anyagok több mint 95 százaléka Kínából származik. A lítium-ion akkumulátorok kevésbé alkalmasak napokig vagy hetekig tartó energia tárolásra, mivel élettartamuk korlátozott. Itt fontosak az alternatív technológiák, például a hidrogéntárolás, míg a németországi hidrogén maghálózat legkorábban 2032-ben készülhet el.

A tárolási technológiák és szerepük az energetikai átállásban

Az energetikai átálláshoz innovatív tárolási technológiákra van szükség ahhoz, hogy a megújuló energia fenntartható módon felhasználható legyen. A Techzeitgeist szerint 2025-re az új villamosenergia-tároló rendszerek elérik a műszaki és gazdasági érettséget annak érdekében, hogy éjjel-nappal CO2-semleges áramot biztosítsanak. Fontosak az olyan technológiák, mint a lítium-vas-foszfát (LFP) és a nátrium-ion akkumulátorok, valamint a hidrogéntárolás. Az LFP akkumulátorokat például nagy ciklusstabilitás és specifikus kapacitás jellemzi.

A nagyméretű akkumulátorok 85-92 százalékos hatásfokot érhetnek el 2025-re. Függetlenül attól, hogy a hálózat stabilitásáról vagy a megújuló energia tárolásáról van szó – az új tárolási technológiák fejlesztése kulcsfontosságú lesz a klímasemleges jövő szempontjából. Elkerülhetetlen, hogy kihívások lesznek a hálózati integrációban. Hiányoznak a szabványok és az elavult infrastruktúra, amit le kell küzdeni.

Következtetés: A louzsi milliárdos projekt nemcsak a megújuló energia tárolási lehetőségeinket teszteli, hanem a fenntarthatóság és az ehhez szükséges alapanyagok kérdését is. Az elkövetkező évek megmutatják, hogy a Gigabattery Jänschwalde több-e egy ambiciózus projektnél – minden bizonnyal egy lépés lehet a valódi energiaátmenet felé.