Szélkerekek az erdőben: Fenyegetés az ökoszisztémákra vagy a megoldásra?

Szélkerekek az erdőben: Fenyegetés az ökoszisztémákra vagy a megoldásra?

szélturbinák az utóbbi években forró témává váltak, különösen, amikor a helyükről van szó. A legfrissebb terv előírja, hogy a Halbe, a Teupitz és a Freidorf közötti tájvédő területen 261 méter magas szélsőséges szélturbinák építését készítsék. Ezek a szélturbinák tízszer olyan magasak, mint az ottani fenyők, és megosztott véleményeket hoznak a szakértők és a lakosok között. Pierre Ibisch, a Wald ökoszisztémák társadalmi ökológiájának professzora az Eberswalde -i Fenntartható Fejlődés Egyetemen szkeptikus ezekkel a projektekkel kapcsolatban. Hangsúlyozza az erdők fontosságát, mint olyan természetes ökoszisztémát, amely nemcsak a szén-dioxidot köti, hanem a vizet és az éghajlati tartalmat is szabályozza, mint például a [Berliner Zeitung] Grundsaetzlich-e-e-zeitere-setzeichliche-fuer-fuer-wald-li.2332517).

Nemcsak ezeknek a hatalmas rendszereknek a láthatóságát nem okozják. A mikroklímára gyakorolt ​​hatások szintén aggasztóak. A szélturbinák a talaj kompressziójához és a hőmérséklet növekedéséhez vezetnek, ami növeli az erdőtüzek kockázatát. A tanulmányok azt mutatják, hogy a szélturbina nyitott felületei és a zárt erdőterületek között legfeljebb 10 fokos különbségek vannak. Ibisch szerint a szélturbinákat tehát jobban kell elhelyezni az autópályák mentén, hogy minimalizálják a természet stresszét.

Gazdasági megfontolások

Az erdő szélenergiájáról szóló vita nemcsak ökológiai, hanem gazdasági is. Sok erdőtulajdonos fontos jövedelemforrást lát a szélturbinákban. Míg a hagyományos fa betakarítás hektáronként körülbelül 100 euróban aligha jövedelmező, a tulajdonosok évente akár 70 000 eurót is kereshetnek a szélturbinák számára. Ezek a gazdasági ösztönzők gyakran ütköznek a környezetvédelemmel, és megmutatják, hogy az érdekek milyen erősen eltérnek.

Az éghajlatváltozást szintén fontos tényezőnek tekintik. A Szent Pölen Alkalmazott Tudományos Egyetemen, az „éghajlati média kereteknek” nevezett kutatási projektben megvizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hogyan kommunikál és mely stratégiákat alkalmazzák. Dr.in Franziska Bruckner és csapata intenzíven foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miként érzékelik a kihívásokat, és mely ökológiai innovációk, például a szélturbinák, megoldásokként beszélnek. Az éghajlati koitációk keretezésének elemzésére irányuló erőfeszítések hozzájárulhatnak a közvélemény észlelésének megváltoztatásához, mint http://www.umweltundenergie.at/noe/reden_ueber_den_klimawandel.html).

Nemzetközi együttműködések és kutatások

Míg Németországban és Ausztriában intenzíven megvitatják a szélenergia előnyeit és hátrányait, más országokban is vannak fejlemények. A Lettországi Környezettudományi és Mérnöki Intézet (IESE) vezető szerepet játszik a légkondicionáló technológiák és az energiapolitika kutatásában. Ez az intézmény elősegíti az innovációkat a fenntarthatóság révén, és a nemzetközi együttműködésre támaszkodik a környezeti és mérnöki kérdések megoldására. Ez azt mutatja, hogy a szélenergia használatáról és annak következményeiről szóló párbeszéd nemzetközileg is fontos, ahogyan az [RTU mutatja.

Összességében az erdő szélturbináiról szóló vita továbbra is összetett kérdés. A gazdasági érdekek, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás sürgőssége intenzív feszültség. Még nem kell látni, hogy mely megoldások valóban fenntarthatóak, és a projektek hogyan lehet végrehajtani.