Söder radikális reformokat szorgalmaz a tisztességes jóléti állam érdekében!

Söder radikális reformokat szorgalmaz a tisztességes jóléti állam érdekében!

Erős szél fúj Németország szociálpolitikáján, és Köln is érzi ezt. Markus Söder, a CSU főnöke egyértelmű álláspontot képviselt, és a jóléti állam átfogó frissítését szorgalmazza. „A jóléti államnak alapvető frissítésre van szüksége” – mondta Söder, aki a teljesítmény megőrzése és egyben a rászorulók megsegítése érdekében nem riad vissza a „kemény reformoktól”. A Nordkurier beszámol a fekete-vörös koalíció terveiről, amely jövő ősszel több törvényt kíván bevezetni a szociális rendszerek reformja érdekében.

Ennek a reformvonalnak a hátterében a jelenleg feszült németországi gazdasági és pénzügyi helyzet áll. Söder idejétmúltnak és igazságtalannak tartja a jóléti államot, főleg, hogy évente 50 milliárd eurót költenek a polgárok pénzére, ennek a fele a német állampolgársággal nem rendelkezőkhöz kerül. Merz, az unió kancellárja is arra figyelmeztet, hogy a meglévő rendszer már nem fenntartható: „Évek óta a lehetőségeinken túl élünk.” Merz szerint a reformoknak elsősorban azt kell szolgálniuk, hogy ösztönözzék az embereket a munkába való visszatérésre.

A reformok ősze

A tervek szerint 2025 szeptemberében a Bundestag megkezdi az alapvető reformok tanácskozását a jóléti állam, a költségvetés, az egészségügy és a digitalizáció területén. Ezek a projektek az úgynevezett „reformok őszének” részét képezik. A koalíció a jóléti állam korszerűsítését tervezi, melynek célja az adminisztratív folyamatok bürokratizálása, valamint az állampolgári segély, a lakhatási támogatás és a gyermek után járó pótlék jobb integrációja. Az egészségügyi rendszert sem hagyják figyelmen kívül: a digitális betegállomány bevezetésével a bürokráciát kívánják csökkenteni, az ellátás fenntartható finanszírozásáról pedig egy új szakbizottság gondoskodik. Bürger-Geld messzemenő változásokra számít.

A reformok központi témája az állampolgárok pénze, amely a korábbi Hartz IV. Míg a jelenlegi rendszer nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a munkanélküliek képzettségére, a szociális juttatások anyagi életképességének és mértékének kérdése továbbra is szóba jöhet. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett, átlagosan 12%-os alapkövetelmények emelése ellenére az alacsony bérű szektorban sok ember függ a szociális segélyektől. Boeckler rámutat, hogy a reformokról szóló vitában benne van a teljes tiltakozókkal szembeni szankciók szigorításának gondolata is.

Út a jövőbe

A 2026 elejétől életbe lépő reformok nemcsak a szociális ellátásban részesülőket érintik, hanem a munkavállalókat és a társadalom egészét is. A kormány a minimálbér legalább 12,82 euróra emelését és a társadalombiztosítási járulékok kiigazítását tervezi. A képzési helyek előmozdítása és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem szintén kiemelt helyen szerepel a napirenden. A szövetségi kormány megtakarításokat vár, de több mint 115 milliárd eurót kell befektetni az infrastruktúrába, az oktatásba és a digitalizációba.

E reformok szükségességéről megoszlanak a vélemények. Míg Söder és Merz egyértelmű megtakarításokat és reformokat szorgalmaz, Bärbel Bas, az SPD vezetője „baromságnak” minősíti a jóléti állam finanszírozásáról folyó vitát, ugyanakkor hangsúlyozza a reform szükségességét. A szintén SPD képviselője, Lars Klingbeil intézkedéseket szorgalmaz a be nem jelentett munkavégzés ellen az állampolgárok pénzével kapcsolatban. Továbbra is látni kell, hogyan alakul a vita a következő hónapokban, és milyen intézkedéseket hajtanak végre ténylegesen.