Budapest a csőd szélén: Ki a hibás érte?

Budapest a csőd szélén: Ki a hibás érte?

Budapestnek egy potenciális pénzügyi válsággal kell szembenéznie, amely szerint Gergely Gulyás, a Viktor Orbán magyar miniszterelnök ügyvédi iroda szerint a küszöbön álló csődöt vezethet. Egy sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Karácsonia vezette balzöld városi turnét hibáztatta. Hangsúlyozta azonban, hogy a pénzügyi terhet nemcsak a városi adminisztrációnak, hanem az összes budapesti állampolgárnak kell viselnie.

A Gulyás és a Csaba Latorcai, a parlamenti államtitkár és Karácsy polgármester közötti tárgyalások során világossá válik, hogy az orbán kormány készen áll a város segítésére. Fő hangsúlya a Budapest gazdasági stabilitásának biztosítása. Gulyás a Karács és a Tisza koalícióját is kritizálta, ami véleménye szerint jelentősen vezette a drasztikus pénzügyi hanyatlást. A vita központi pontja az a kérdés, hogy a Karácsonia elején 214 milliárd forint (kb.

emelkedő adóteher és hiány

A helyzetet fokozza a magas szolidaritási adó bevezetése, amelyet Gergely Karácsy Budapest szerint a magyar kormány vezette ki. Ezt az adót gazdaságilag erősebb közösségek kell bevonni, és elosztani kell a szegényebb városokban. Az ellenzéki hangok azonban attól tartanak, hogy ez a kormány kísérlete, hogy a tőkét pénzügyi szempontból gyengítse. Az adóból származó jövedelem 31 milliárd pata (76 millió euró) hiányához vezetett húsvétkor, mivel a város magas kifizetéseket ígért, amelyet az állami költségvetésnek kell fizetnie.

2023 -ban 89 milliárd euró terhelés várható (217 millió euró), ami azt a feltételezést eredményezi, hogy a hiány őszre esetleg 60 milliárd euróra (147 millió euró) növekszik. Az állami költségvetés mindössze 39 milliárd pata (95,5 millió euró) számára biztosítja a szolidaritási adót, amely kevesebb, mint 50 milliárd pata, mint a kormány igényli. A közelgő pénzügyi terhek ellenére a kormány teljes adógyűjtést tervez, még akkor is, ha ez a Bankrot Budapesthez vezethet.

Hipotézisek és jövőbeli fejlemények

budapestet a magas adókra adott válaszként, de az eljárás ugyanolyan unalmas. Noha továbbra sem világos, hogy néz ki a kormány számítási módszerei, és milyen mértékben illeszkedik az önkormányzatok kívánt pénzügyi keretének adózásának növelése, a tőke nyomás alatt áll annak gazdasági és társadalmi kihívásainak elsajátítására.

A budapesti kihívások nem izolált eset, mivel Magyarország 2010 óta jelentősen átalakul. A 2008 -as alacsony pont után, amikor az ország 20 milliárd euró IMF -támogatási csomagra támaszkodik, Magyarország azóta jelentős gyógyulást kapott. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 13 177 dollárról 22 160 dollárra emelkedett, és az adóreformok sorozata, valamint a 16 % -os átalány adó bevezetése stabilizálta a gazdasági környezetet.

A budapesti jövő és a magyar stratégiai szuverenitása most attól függ, hogy a városi turné képes -e legyőzni a jelenlegi pénzügyi hátrányokat, és olyan jövőbeli nyilatkozat -megoldások kidolgozására, amelyek nemcsak a fővárost, hanem az egész országot érintik.