Szövetségi választás 2025: ijesztő felmérési trendek a pártok számára!

Szövetségi választás 2025: ijesztő felmérési trendek a pártok számára!

A politikai hullámok Németországban jelenleg magasra futnak, és a közelgő szövetségi választásokra vonatkozó közvélemény-kutatási számok bőven kínálnak beszélgetési témát. A [Redaktionsnetzwerk Deutschland] legfrissebb felmérései szerint (https://www.rnd.de/politik/umfragen-zu-parteien-aktuelle-trends-fuer-spd-union-afd-gruene-und-co-13-8-2025-462SFUR3SNBCLN3ACXRFNANNSE) a politikai táj a fluxusban. Míg kezdetben a szociáldemokraták (SPD) voltak a legerősebb erő a 2021-es választások után, mára az Unió ismét fölénybe került. Ez a fordulat a szavazások számaiban is megmutatkozik, amelyeket folyamatosan módosítanak, hogy a tényleges szavazatok közelében maradjanak.

Egy pillantás a zöldekre azt mutatja, hogy egykori fénykoruk már a múlté. Ugyanez vonatkozik az FDP-re is, amely a legfrissebb felmérések szerint 5 százalék alatti eredménnyel akadozik, és ezért nem tudja teljesíteni a 2025-ös szövetségi választások előtt álló akadályt. Másrészt az AfD profitálhat a lámpás pártok veszteségéből, sőt a második legerősebb erővé fejlődött. A látszat azonban csalóka, mert 2024 elején az AfD néhány százalékpontot veszített. A még fiatal BSW párt, Sahra Wagenknecht vezetésével szintén az 5 százalék alatt marad.

Hogyan jönnek létre a felmérési értékek?

A németországi felmérések sokrétű képet mutatnak, amelyet különböző felmérési módszerek jellemeznek. A legelterjedtebb módszerek a telefonos felmérések, a személyes felmérések és az internetes panelek. Az olyan intézetek, mint a Forsa és az Infratest dimap, többféle megközelítést alkalmaznak a szavazók véleményének rögzítésére. Az egyéni felmérések adatait súlyozzák, hogy biztosítsák a társadalom reprezentatív mintáját. Ez azt jelenti, hogy a wahlrecht.de leírása szerint az értékelés során figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint a nem, az életkor és az iskolai végzettség.

E felmérések minősége azonban nem vitathatatlan. Az olyan szakértők, mint Thomas Wind, hangsúlyozzák, hogy a részvételi hajlandóság csökkent – ​​a 20 évvel ezelőtti 30 százalékról ma kevesebb mint 10 százalékra. Ez veszélyeztetheti az eredmények reprezentativitását. Ennek ellenére a felmérések viszonylag pontosak maradnak az évek során, amint azt egy elemzés is mutatja: a [DW tényellenőrzése] szerint az átlagos eltérés mindössze 1,74 százalékpont volt (https://www.dw.com/de/faktencheck-wie-zuverl%C3%A4ssig-sind-wahlumfragen/a-53870941).

A felmérés dinamikája és politikai bizonytalanságok

A politikai helyzet dinamikus, a politikai bizonytalanságok pedig tovább bonyolítják a közvélemény-kutatásokat. A Politikatudományi Intézet szakértői rámutatnak, hogy 2000 és 2020 között a nagymértékben megváltozott politikai tájkép ellenére sem volt megfigyelhető a felmérések hibáinak számottevő növekedése. A bizonytalanság azonban nőtt, részben az AfD térnyerése és a politikai környezet széttöredezettsége miatt.

Összességében a mostani felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy a politikai véleményformálás izgalmas szakaszában vagyunk. A 2025-ös szövetségi választásig még várni kell, hogy a számok hogyan alakulnak. A politikai szereplőket kihívás elé állítják, és a választók mondják ki a végső szót. Egy biztos: minden bizonnyal izgalmas lesz látni, hogyan adják le szavazataikat a választók, és milyen tippek születnek.