Dobrindt bejelenti a menedékjog drasztikus szigorítását és a vitatott kitoloncolásokat

Dobrindt bejelenti a menedékjog drasztikus szigorítását és a vitatott kitoloncolásokat

Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter és kollégái több európai országból, köztük Franciaországból, Lengyelországból, Ausztriából, Dániából és Csehországból a Zugspitzével kapcsolatos mai tanácskozáson szigorított európai menekültügyi rendszer irányába szabták az irányt. Egy dolog világos a politikusok számára: a dolgoknak gyorsabban és hatékonyabban kell történniük. Dobrindt a menekültügyi eljárások gyorsítására és a háromszoros ellenőrzés alóli felmentésre szólított fel. Azt is megvitatják, hogy a jövőben harmadik országokban is lefolytathatók-e menedékjogi eljárások anélkül, hogy a kérelmezőknek kapcsolatuk lenne ezekkel az országokkal. A Deutschlandfunk jelentése szerint a jövőben a Szíriába és Afganisztánba történő szabványosított kitoloncolás is szabály lesz.

Ezzel összefüggésben ma délelőtt egy vitatott kabuli deportálórepülésre került sor, amelyen 81 afgánt, akiket törvényileg köteleztek az ország elhagyására, és akik korábban bűncselekményeket követtek el, visszahoztak hazájába. A visszatértek között 15 ember volt a bajor és 13 a baden-württembergi börtönből. A kritikusok, köztük az Amnesty International és a Pro Asyl emberi jogi szervezetek éles aggodalmukat fejezték ki. Tekintettel az afganisztáni katasztrofális emberi jogi helyzetre, ahol mindennaposak a kínzások, a bíróságon kívüli kivégzések és az erőszakos eltűnések, a [Tagesschau] (https://www.tagesschau.de/inland/abschiebungen-afghanistan.html-10ederungen.

A deportálások ellenkezése és kritikája

Az Amnesty International és a Pro Asyl a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősítette a kitoloncolásokat, mivel a tálibok brutális erővel uralkodnak. Volker Türk ENSZ-főbiztos ezért az Afganisztánba irányuló deportálások azonnali leállítását kéri. Arra figyelmeztetett, hogy a kényszerű visszatérés akut veszélybe sodorhatja az érintetteket. Dobrindt viszont kiállt az intézkedések mellett, és kifejtette, hogy a súlyos bűnözőknek nem lehet tartózkodási joguk. Friedrich Merz kancellár köszönetét fejezte ki Katarnak a deportálási menekülés végrehajtásában nyújtott támogatásáért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tálibok diplomáciai elismerése nincs kilátásban. A szövetségi kormánynak ez az ambivalens hozzáállása sok vitát vált ki a politikai környezetben, és nem utolsósorban a polgárok körében.

Hogy a helyzet hogyan alakul tovább, az még várat magára. A politikai intézkedések és a kritikus afganisztáni helyzet mellett felmerül a kérdés Európa és Németország felelőssége ebben a bonyolult válsághelyzetben. Az emberi jogokat nem szabad szem elől téveszteni, különösen, ha az elutasított menedékkérők visszatéréséről van szó. Az elkövetkező hetekben és hónapokban nagy jelentősége lesz annak, hogyan reagálnak a politikusok. Mindenesetre egy éven belül ez az első kitoloncolási repülés feszült eszmecserét vált ki a menekültügyi politikáról folyó vitákról. Sok ember helyzete Afganisztánban jelenleg még bizonytalanabb, mint valaha, ami miatt a deportáltak hazaszállítása kritikusnak tűnik, mivel a [ZDF](https://www.zdfheute.de/politik/afghanistan-ab Schiebeflug-un-kritik-volker-tuerk-amnesty-proasyl-100.html) szintén nem.