A memória kultúrája Németországban: Veszélyes fordulópont?
A memória kultúrája Németországban: Veszélyes fordulópont?
Deutschland - A németországi memória kultúrája jelenleg a tűz vonalában van. Az EVZ Alapítvány projekt jelenlegi tanulmánya megmutatja, hogy a népesség perspektívája mennyire változtatja meg a náci múltot. A kapcsolódó kérdések széles köröket vonzanak, és megérintik a német identitást, inkább a háború utáni időszak egyik központi témájának szívén állnak: a múlthoz való megbirkózás.
Az elmúlt hetekben számos vita történt az erkölcsi kihívásokról, amelyek előtt Németország szembesül. [Péntek] beszámol arról, hogy Németországban egyre inkább a véleménye van, hogy egyfajta „következtetés”, hogy képesek legyenek a náci bűncselekmények alá vonni. A feljegyzésben szereplő válaszadók körülbelül 38,1 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, amelyben ezt a tendenciát különösen erősen lehet megfigyelni a középkorban és az AFD szavazóinak. Zavaró jel, hogy a saját történelem kezelésének kezelése már nem tekinthető szükségesnek.
A holokauszt szerepe a német identitásban
A bűntudatról és a felelősségről szóló vitában a holokauszt továbbra is a német identitás központi eleme. Amint az [Alapítvány EVZ] hangsúlyozza, ennek a sötét időnek a kezelése az állam legitimitásának nélkülözhetetlen része, és az iskolákban és a nyilvános emlékművekben közvetítik. De az erről szóló diskurzust egyre inkább problematikusnak tekintik. Vannak olyan hangok, amelyek kritizálják az emlékezés német kultúráját, mint szelektív és szélesebb perspektívát követelnek, amely magában foglalja más történelmi igazságtalanságokat is - például a Németország gyarmati múltját. A tanulmányban szintén nyilvánvaló az a tény, hogy a nemzeti szocialisták emlékét a nemzeti szocialisták bűncselekményeinek emlékezete csak egy széles körű népességnek tekinti. A megkérdezettek 43,6 % -a kijelenti, hogy inkább a jelenlegi problémákra fordítják magukat, mint a múlt folytatása. Ez a hozzáállás tükröződik abban az érzésben, hogy a németek "továbbra is tartják" a zsidók bűncselekményeit.A jelen kihívásai
Egy különösen komoly hang arra utal, hogy a jelenlegi politikai légkör értékelése: az EVZ -ből származó Veronika Hager a tanulmány eredményeit "kulturális döntési pontnak" írja le. Alapvető jelentőséggel bír annak a kockázata, hogy a nemzeti szocializmust pusztán történelmi korszaknak tekintik, anélkül, hogy a jelenre hivatkoznának. Ennek ellenére észrevehető aggodalomra ad okot, hogy a zsidó közösségben a kritikus hangok, amelyek sürgetik a humanitárius segélyek támogatását, elveszítik a láthatóságot.
A vita során felmerül a kérdés: Hogyan kell kezelnie Németországot a felelősségével? Míg Németország fegyvereket szolgáltat Izraelnek, amelyet a gázai civilek elleni konfliktusban használnak, a humanitárius segélyek elvárása alig vezet az emlékezés kultúrájával. Az emlékezet képe, amely magában foglalja az élet sok valóságát, továbbra is hiányos.
Abban az időben, amikor a saját története vizsgálatát sokak számára stresszesnek tekintik, fontos egy olyan memória kultúra létrehozása, amely nemcsak a múlt feldolgozását segíti, hanem elősegíti az igazságosság érzését is. Egy ilyen eljárás folyamatos reflexiót és nyílt vitát igényel.
Összefoglalva, még azt kell mondani, hogy az emlékezés német kultúrája folyamatos változás folyamatában van. Alapvető fontosságú, hogy ez nemcsak magában foglalja a holokauszt történetét, hanem helyet kínál az ellentmondásokra és a sokféleségre a saját nemzeti narratívájában is. Ez az egyetlen módja annak, hogy a történelem késői vizsgálatának büszkeségét a német identitás differenciált és elfogadható részévé alakítsák.| Details | |
|---|---|
| Ort | Deutschland |
| Quellen | |