Az első agyi pacemaker a Parkinson-kór ellen: remény a würzburgi betegeknek!
2025. július 15-én Würzburgban először beültettek egy innovatív agyi pacemakert a Parkinson-kór kezelésére.

Az első agyi pacemaker a Parkinson-kór ellen: remény a würzburgi betegeknek!
A Parkinson-kór kezelésének jelentős előrelépéseként egy würzburgi csapat 2025. június közepén Németországban először ültetett be új típusú agyi pacemakert. Az eljárás egy 69 éves beteget érintett, és mérföldkövet jelent a mélyagyi stimulációban (DBS), amelyet az előrehaladott Parkinson-kór hosszú távú hatékony terápiájának tartanak. Ez az innovatív elektróda 16 érintkezővel rendelkezik, ami pontosabb és testreszabhatóbb agystimulációt tesz lehetővé, ami jelentősen javíthatja az érintettek kezelési lehetőségeit. Hangos Világ A páciens már három héttel a beavatkozás után pozitív változásokról számolt be az állapotában.
A Parkinson-kór egy gyakori neurodegeneratív betegség, amely világszerte több mint 1,2 millió embert érint. A betegség lefolyása többek között olyan tünetekben nyilvánul meg, mint a mozgások késése, remegés, izommerevség és egyensúlyi problémák. A mély agyi stimuláció segíthet enyhíteni ezeket a mozgászavarokat azáltal, hogy elektromos impulzusokat küld bizonyos agyterületekre. A tünetek javulásának pontos mechanizmusa még nem teljesen ismert, de a betegek pozitív reakciói reményt adnak ennek az innovatív módszernek a sikeréhez.
Technológia részletesen
Az újonnan kifejlesztett szoftver, amely lehetővé teszi a kezelő orvosok számára a stimuláció adaptálását és szimulálását a betegek egyéni agyi képei alapján, további előrelépést jelent a kezelésben. A Parkinson-kór mellett a DBS-t más pszichiátriai rendellenességek, például súlyos depresszió vagy rögeszmés-kényszeres zavar miatt is vizsgálják. A Deep Brain Stimulation Working Group értékes információkkal szolgál, és elősegíti a kezelési lehetőségek cseréjét az e betegségben szenvedő betegek számára, valamint a kapcsolódó előnyökről és hátrányokról, mint pl. gesundheitsinformation.de hangsúlyozta.
Egy visszatekintés azt mutatja: a bilaterális DBS-t először Németországban alkalmazták 1993-ban, és azóta több ezer beteget kezeltek vele világszerte. Az agy meghatározott célterületeire kifejtett elektromos és neurokémiai hatások jelentősen enyhíthetik vagy akár késleltetik a tüneteket a betegség előrehaladott és korai szakaszában is. Ahogy a Brain Foundation A DBS nemcsak a Parkinson-kórra korlátozódik, hanem dystonia, esszenciális tremor és más betegségek, például Alzheimer-kór vizsgálatára is használják.
A terápia jövője
A kezelés kihívásai azonban jelentősek. A DBS tüneti jellegű, és nem tudja megállítani a betegség progresszióját. A stimuláció optimális beállításához rendszeres ellenőrzésekre van szükség. Annak meghatározására, hogy a DBS megfelelő-e egy beteg számára, a szakértők kidolgozták az „5-2-1” szabályt, amely egyértelműen jelzi a kezelést az alapján, hogy a betegeknek milyen gyakran van szüksége orális levodopa gyógyszeres kezelésre, és milyen tüneteket tapasztalnak.
A DBS-technológia jelenlegi fejlődésével a Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőségének és tüneteinek javulásának reménye egy lépéssel közelebb került. A legújabb fejlemények különösen azt mutatják, hogy az ezen a területen végzett kutatás továbbra is nagyon népszerű, és még mindig sok lehetőség van e kihívást jelentő betegség jobb kezelésére.