COP30 klímacsúcs: Németország gördülő pályája nemzetközi kritikát vált ki

COP30 klímacsúcs: Németország gördülő pályája nemzetközi kritikát vált ki

A világ már nagyon várja a közelgő 30. ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciát (COP30), amelyre a brazíliai Belémben kerül sor 2025. november 10. és 21. között. Több mint 190 ország képviselteti magát, köztük államfők, miniszterek, non-profit szervezetek, valamint tudományos és üzleti élet képviselői. A globális klímaválság hátterében döntő kérdések kerülnek napirendre, miközben a geopolitikai körülmények drámaian változnak. napi hírek beszámol arról, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével nem vesz részt a konferencián, ami a nemzetközi éghajlati fellépés gyengülését jelenti.

A klímakonferencia egyik nagy kihívása a nemzeti éghajlati célokról (NDC) szóló vita lesz. Ezeket az önkéntes kötelezettségvállalásokat ötévente felül kell vizsgálni, és a jelenlegi NDC-k eredményei kijózanítónak számítanak. Különösen az EU megváltozott éghajlati célkitűzései vetnek fel kérdéseket, amelyek 2040-ig 90%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátással büszkélkedhetnek. bpb.de megjegyzi, hogy Németország el akarja érni azt a célt, hogy 2040-ig 88%-kal csökkentsék a kibocsátást, bár a gazdasági feltételek továbbra is döntő tényezőt jelentenek.

Németország szerepe a COP30-on

Németország óvatos a jelenlegi klímapolitikájában. Carsten Schneider környezetvédelmi miniszter méltatja a politikai irányultságot, amelynek célja a globális felmelegedés 3 Celsius-fok alatti tartása az iparosodás előtti szinthez képest, de megválaszolatlan marad a konkrét pénzügyi kötelezettségvállalások kérdése a klímavédelemre, különösen az esőerdők védelmére. Németország nem járult hozzá egyértelműen a Tropical Forest Forever Facility-hez (TFFF), amelyet Brazília 1 milliárd dollárral finanszíroz. A szövetségi kormány azonban érdekes modellnek tartja az alapot, ám először a technikai részleteket szeretné tisztázni. A kritikusok azzal vádolják a német kormányt, hogy bizonytalan utat választ a klímapolitikában. napi hírek kiemeli, hogy ez a határozatlanság becsült hitelességi válsághoz vezethet mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

A COP30-at döntő pillanatnak tekintik a szén, az olaj és a gáz globális kivonása szempontjából. Sajnos kevés konkrét előrelépés látható, és a tudósok pesszimisták a 1,5 fokos cél elérését illetően, mivel a globális felmelegedés már jóval túllépte ezt a határt. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a világ 3,1 fokos hőmérséklet-emelkedést céloz meg, hacsak nem tesznek azonnali lépéseket a kibocsátás visszaszorítása érdekében.

Az út előre

Egyértelmű: a COP30-on mérföldkőnek számító döntések születnek, és az előrejelzések gyorsan növekvő aggodalmakat okoznak a globális gazdaság és a környezet számára. Brazília kulcsszerepet fog játszani ezen a konferencián, különösen azért, mert az Amazonas esőerdőinek védelme most minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a nemzetközi közösségre. Jelenleg vita folyik a bennszülött klímavédelmi tervek bővítéséről, amelyeket 125 milliárd dollárral támogatnak a trópusi esőerdők védelmére. Ez új dinamikát eredményezhet a nemzetközi klímavédelemben. bpb.de így a globális éghajlati párbeszéd fontos állomásaként jelenik meg.

A klímapolitika jövője tehát azon múlhat, hogy mi történik ezen a konferencián. Milyen változást hozhat Brazília, és milyen hatással lesz a nem részt vevő USA? Lehetsz izgatott!