Klöckner kritizálja az üres kormányzati bankot: Hol vannak a miniszterek?
Klöckner kritizálja az üres kormányzati bankot: Hol vannak a miniszterek?
ABundestag elnök, Julia Klöckner nemrégiben aggodalmát fejezte ki a német bundestagi miniszterek gyakori hiánya miatt. Michael Meister kancellárminiszternek (CDU) küldött levélben bírálta a kormány bankját a Plenumban, amelyet gyakran csak gyengén elfoglaltak. Klöckner szerint ez a távollét az élénk diskurzust és a végrehajtó és a jogalkotó közötti konstruktív együttműködést veszélyezteti, aki jelzi a szövetségi kormány folyamatos jelenlétének fontosságát.
Azt javasolja, hogy minden plenáris ülésen legalább két szövetségi miniszter vagy szövetségi miniszter legyen jelen. Klöckner intézkedéseket is felszólít a szövetségi kormány állandó és hatékony képviseletének biztosítására a Bundestag ülésein. [ZVW] jelentése szerint kritikájuk a végrehajtó szerepéről és a politikai folyamatban betöltött felelősségről szóló szélesebb körű vita része.
erősítse meg a nemzetközi együttműködést
Míg Klöckner a nemzeti politikai tevékenységre összpontosít, a Bundestag elnöke, Bärbel Bas megvilágítja a parlamenti felelősség többi aspektusát. Október 23 -án és 24 -én részt vesz a Parlamenti elnök konferenciáján, Riga -ban, Lettországban, aki a Nemzetközi Kísérleti Platformmal foglalkozik. A konferencia célja Ukrajna nemzetközi támogatásának megerősítése, és a Krím annektálására összpontosítva, amely 2014 -ben az Oroszország nemzetközi jogával ellentétes. Körülbelül 40 ország képviselteti magát, és a lett parlamenti elnök, Daiga Mierina és az ukrán Werchowna Rada elnöke, a Ruslan Stefantschuk.Ezek a konferenciák elengedhetetlenek a nemzetek közötti együttműködés szempontjából, különösen a nemzetközi jogi normák összefüggésében. A krími platform első két parlamenti csúcstalálkozójára 2022 -ben Horvátországban és 2023 -ban a Cseh Köztársaságban került sor, amely hangsúlyozza a régió fejleményeivel kapcsolatos folyamatos globális aggodalmat.
A Bundestag szerepe a külpolitikában
A németországi külpolitika hagyományosan a végrehajtó kompetenciaterületébe tartozik. Ennek ellenére a Bundestagnak lehetősége van befolyásolni. Ilyen módon a Bundestag elrendelheti a külföldi ügyek bizottságot, és részt vehet a politikai kapcsolatokat szabályozó szerződések jóváhagyásában. Az alapjog (59. cikk) szabályozza a szövetségi elnök nemzetközi jogi képviseletét. Ugyanakkor a Bundestag ellenőrzési funkciót játszik, és egyre inkább a külpolitikában kezdeményez, különösen a nemzetközi parlamenti ülések projektív együttműködésén keresztül.
Ezeket az üléseket, amelyekben a tagállamok aktívan részt vesznek, az átláthatóság és az információk cseréjének megteremtésére használják a nemzeti határokon keresztül. A legrégebbi interparlikációs találkozó az Interparlikációs Unió (IPU), amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének kérdésein alapul. Ezenkívül a Bundestag az állandó parlamenti konferenciákon is részt vesz az EU szintjén, amelyek fórumot alkotnak a közös kül- és biztonsági politika kérdéseire.
A kormánytagok jelenlétéről a Bundestagban és a nemzetközi együttműködésben elengedhetetlen a parlamenti szerep megerősítéséhez, mind a nemzeti, mind a nemzetközi kontextusban. [Bundestag] hangsúlyozza a Parlament fontosságát a külpolitikában a párbeszéd -orientált és hatékony együttműködés előmozdítása érdekében.
Abban az időben, amikor a nemzetközi kihívások egyre összetettebbé válnak, a nemzeti parlamentek és a nemzetközi fórumokon való aktív részvétel közötti csere továbbra is alapvető fontosságú a külpolitika jelentős hatása érdekében.
További információ a nemzetközi parlamenti találkozókról és a Bundestag külpolitikájának feladatairól látogasson el a [Bundestag] és a [ZVW] oldalaira.
Details | |
---|---|
Ort | Riga, Lettland |
Quellen |
Kommentare (0)