Globális sürgősségi segély veszélyben: 14 millió ember élete a küszöbön!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Alabali Radovan asszony figyelmeztet az USAID kilépésének a globális fejlesztési együttműködésre és humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt ​​következményeire.

Frau Alabali Radovan warnt vor den Folgen des USAID-Rückzugs für die globale Entwicklungszusammenarbeit und humanitäre Hilfe.
Alabali Radovan asszony figyelmeztet az USAID kilépésének a globális fejlesztési együttműködésre és humanitárius segítségnyújtásra gyakorolt ​​következményeire.

Globális sürgősségi segély veszélyben: 14 millió ember élete a küszöbön!

A nemzetközi fejlesztési segélyek komoly dilemma előtt állnak: a forráshiány és az egyik legnagyobb szponzor, az amerikai USAID ügynökség visszavonása próbára teszi a globális gyorssegélynyújtást. Reem Alabali Radovan szövetségi fejlesztési miniszter szerint hiányzik kb60 milliárd euró, ami a globális kiadások több mint egynegyedét teszi ki. Ez a visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya felszámolta az USAID-t. Daily Mirror beszámol arról, hogy nincs mód arra, hogy kompenzálják ezt az amerikaiak pénzügyi kilépését.

„Félelmetes látni, hogy a segélyprojektek világszerte mennyire szenvednek az elmúlt néhány év döntései miatt” – mondja Alabali Radovan. A Trump-kormányzat hatástalannak minősítette az USAID-t, és bejelentette végleges bezárását 2025 júliusában, amit több13.000 alkalmazottkirúgtak. Az USAID által vezetett projektek több mint 80%-a már nem részesül finanszírozásban, és csak körülbelül 1000 marad a külügyminisztérium alatt. Ennek komoly következményei vannak az olyan segélyprojektekre nézve, amelyek segítettek csökkenteni az olyan betegségekből eredő halálozást, mint a HIV/AIDS és a malária, amelyek jelentős előrehaladást értek el az elmúlt két évtizedben. Deutschlandfunk becslések szerint 2030-ra több mint14 millió ember, abból4,5 millió gyerek, meghalhat e fejlemények következtében.

Globális kihívások a fejlesztési segélyek terén

Az Egyesült Államok kilépése nem csak nemzeti kérdés; a nemzetközi közösség is egyre növekvő humanitárius szükségletekkel néz szembe. Az USAID megszűnésével a nemzetközi segélyezési architektúra döntő fontosságú donort veszít. Sajtóportál kiemeli, hogy az olyan országok, mint Afganisztán, Mozambik és a Kongói Demokratikus Köztársaság már most is küzdenek segélyprojektjeik jelentős csökkentésével. Például legyen vége400 egészségügyi intézmény Afganisztánbanbeszüntették működésüket, emberek millióit fosztva meg az orvosi ellátástól.

„Mindenképpen be kell zárnunk a megszorítások okozta szakadékokat” – figyelmeztet Jan Friedrich-Rust az „Action Against Hunger” c. A német intézmények sem festenek azonban éppen jó képet: a szövetségi kormány hatalmas megszorításokat tervez a humanitárius segélyek és a fejlesztési együttműködés terén. A költségvetési tervezet szerint kb1 milliárd euró, szóval8 százaléka Szövetségi Fejlesztési Minisztérium és a Külügyminisztérium esetében a humanitárius segítségnyújtásra szánt forrásokat még fel is kell használni53 százalékcsökkenteni kell. Az ilyen megszorítások pusztító hatással lehetnek az amúgy is törékeny nemzetközi segélystruktúrákra.

E langyos fejlemények ismeretében felmerül a kérdés, hogy Németország és az EU kész-e globális vezető szerepet vállalni. Alabali Radovan hangsúlyozza, hogy más adományozók nem tudják ugyanilyen mértékben bezárni a finanszírozási hiányt. Az európai fejlesztési segélyek jövőbeli iránya döntő fontosságú lehet abban, hogy az elkövetkező években ténylegesen mennyi segély és támogatás jut el a világhoz – különösen a világ legsebezhetőbb lakossága számára.