Szélturbinák Altentreptow számára: Pénzügyi megmentés az egyháznak!

Szélturbinák Altentreptow számára: Pénzügyi megmentés az egyháznak!

A szélturbinákról szóló vita az egyházi közösségekben továbbra is lendületet vesz. A mecklenburg-pomerániai Altentreptow települései már évek óta aktívan foglalkoznak a kérdéssel. Michael Giebel lelkipásztor bízik benne, hogy a mecklenburgi tóvidék hamarosan lépéseket tesz a tervek megvalósítása érdekében. Ez nemcsak az egyházközségnek, hanem a régiónak is jelentős anyagi hasznot jelenthet. A tervezett szélturbinák bérleti díjakat és részesedést generálhatnak a villamosenergia-hozamból, ami évente több százezer eurót hozhat, így Evangélikus újság jelentették.

A múltban összesen 50 szélturbinára vonatkozó szerződést kötöttek a pomerániai településeken. Az ígéretes, hogy Siedenbollentin, Groß Bisdorf és Kartlow-Völschow településeken már működnek az első szélturbinák. Uwe Burmester, a greifswaldi plébániahivatal ingatlanosztályának vezetője hangsúlyozza, hogy a plébániákat támogatják a szélturbinák építésében. Az e téren megnövekedett igények kielégítése érdekében az adminisztrációban szinte teljes projekt pozíciót hoztak létre.

Pénzügyi kilátások

Egyértelmű célt szem előtt tartva: Giebel lelkész szélturbinánként körülbelül 100 000 euró bevételre számít. Legalább négy, de akár hét szélturbinát is terveznek. Ez a bevétel nem csak az alkalmazotti pozíciók fenntartását szolgálja, hanem a sürgős templomfelújítások finanszírozását is. Az egy szélturbinánkénti bevétel azonban nagymértékben változhat, az adott rendszer elhelyezkedésétől és teljesítményétől függően. A bevétel jelenleg évi 100-200 ezer euró között mozog, ami érdemben hozzájárulhat az önkormányzat gazdálkodásához.

A projekt azonban kihívásokat is magával hoz. A szélturbinák építési folyamata általában legalább öt évig tart. Giebel lelkész azonban olyan lehetőségeket is lát az esetleges jogi változtatásokban, amelyek felgyorsíthatják a folyamatot. Másrészt a plébániai tanácsok között is vannak aggályok. Egyes közösségek szkeptikusak a közeli szélerőművekkel kapcsolatban, vagy általában felszólalnak a táj „spárgázása” ellen, ami izgalmas vitákhoz vezet a közösségeken belül.

Szolidaritás a közösségek között

Stefan Fricke stralsundi lelkész egy fontos aggodalomra hívja fel a figyelmet: az egyházi közösségek közötti szolidaritást, különösen azokét, akiknek nincs saját földjük, és ezért nem tudnak szélturbinákból bevételt termelni. Ez felveti a kérdést, hogyan nézhet ki a szélenergia területén a pénzügyi előnyök igazságos elosztása. Az éghajlatváltozás és az energiaválság idején a fenntartható megoldások keresése fontosabb, mint valaha. De ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a természet és a táj tiszteletben tartásának igénye sem.

Pontosan az ilyen pillanatokban derül ki, hogy a szélenergia kérdése mennyire érinti a közösségeket. Míg Mecklenburg-Elő-Pomerániában új megközelítéseket alkalmaznak, a Karib-térségben is jelentős időjárási események történtek. A Melissa hurrikán nagy feltűnést keltett, amikor egy NOAA kutatócsoport kénytelen volt megszakítani küldetését az intenzív turbulencia miatt, bemutatva a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó veszélyeket. Állítólag ez volt a legintenzívebb turbulencia, amelyet egy szakértő valaha tapasztalt, miközben értékes időjárási adatokat gyűjtött CNN.

E fejlemények fényében világossá válik: a megújuló energiák és a kapcsolódó kihívások kezelése nem csak lokálisan, hanem globálisan is sürgető kérdés. Az, hogy a németországi egyházi közösségek hogyan kezelik ezeket a kihívásokat, úttörő lehet az ország jövőbeli energiapolitikája szempontjából.