Rostock a vágóválságban: a romos hajók vagyonokba kerülnek a városoknak!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Mecklenburg-Elő-Pomerániában a régi halászhajók elsüllyedése pénzügyi terhet ró a közösségekre. Rostockban számos baleset történt.

In Mecklenburg-Vorpommern belastet das Sinken alter Fischkutter Kommunen finanziell. Rostock verzeichnete zahlreiche Havarien.
Mecklenburg-Elő-Pomerániában a régi halászhajók elsüllyedése pénzügyi terhet ró a közösségekre. Rostockban számos baleset történt.

Rostock a vágóválságban: a romos hajók vagyonokba kerülnek a városoknak!

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy visszatérő probléma okoz pénzügyi gondokat a városokban és közösségekben: a régi halászhajók elsüllyedése. Ez a jelenség egyre gyakoribb, és megterheli az érintett önkormányzatok kasszáját, miközben a leromlott állapotú flotta gyakran már nem használható rusztikus falatozónak.

A legnagyobb probléma Rostockban van. Az NDR szerint Falk Zachau kikötői kapitány az elmúlt öt évben megnövekedett az incidensek számában. Nyolc hajót érintett. Az ősi hajók, amelyek kopása és rossz karbantartása egyre inkább a középpontba kerül, gyakran okozzák a baleseteket. Az olyan példák, mint a „Luna Rossa” vágó, amelynek július végén kellett vizet szivattyúznia, jól mutatják, milyen gyorsan történhet baleset. Ez a vágó már három és fél évvel korábban elsüllyedt egy vihar után.

A mentés stressze

A pénzügyi következmények óriásiak. A 2023-ban Greifswaldban elsüllyedt „Nordland III” vágó körülbelül félmillió euróba kerül a városnak. Ráadásul a további mentési költségek megterhelték a kasszát. A város és az állam közötti felelősségről szóló jogi vita késlelteti az ártalmatlanítást, és nem találja a egyértelműen meghatározott felelősségi köröket. A „Rudolf Virchow” elsüllyedt vágó is nagy feltűnést keltett Stralsundban, amikor az üzemanyag szivárgott a vízbe, mielőtt a megfelelő olajkorlátokat fel lehetett volna szerelni. A rendőrségi jelentések azt is megjegyzik, hogy két hajó ismeretlen ok nélkül elsüllyedt a kikötőhelyén.

A kikötői hatóságok panaszkodnak a nem megfelelő jogi keretfeltételek miatt, amelyek nem teszik lehetővé az önkormányzatok számára a gyengélkedő hajók időben történő szétszerelését. Míg a tulajdonosok felelősek a hajóikért, sok régi vágót nem is kell bejegyezni a lajstromba, és nem is kell alávetni a hajó MOT-ját. Ez azt jelenti, hogy még az üresjáratban lévő hajók is felhalmozódnak a vízfelületeken, anélkül, hogy megelőző intézkedéseket tennének.

Környezeti kockázatok és globális kihívások

A hajók leselejtezésének problémája azonban túlmutat a nemzeti határokon. A régi hajókat világszerte gyakran katasztrofális körülmények között ártalmatlanítják, különösen Dél-Ázsiában az úgynevezett hajótemetőkben. A Greenpeace szerint körülbelül 100 000 fiatal dolgozik ott extrém fizetések mellett és veszélyes munkakörnyezetben. A környezetvédelmi előírásokat gyakran figyelmen kívül hagyják, és mérgező anyagok szabadulnak fel ellenőrizetlenül. Az olyan egészségügyi kockázatok, mint az azbesztpor és a mérgező gőzök, hosszú távon veszélyeztetik a dolgozókat, azonosításuk azonban nehéz.

A Mecklenburg-Elő-Pomerániában elsüllyedt vágógépek újabb esetei beárnyékolják a megoldások és a felelős gazdálkodás helyi erőfeszítéseit. Itt újragondolásra lehet szükség, hogy ne csak a városokra nehezedő anyagi terheket csökkentsük, hanem a környezet védelmét és a hajózási ügynökségek mögött álló embereket is figyelembe vegyük.

Ha a felelősöknek sikerül világos keretfeltételeket teremteni és időben felszámolni az egykori halászhajókat, akkor a balesetek problémája jelentősen csillapítható. Ez nemcsak anyagi haszon lenne, hanem lépés is lenne vízkészleteink fenntartható felhasználása felé.