Árvízveszély a Balti-tengeren: Jelenlegi vízállások és figyelmeztetések!

Árvízveszély a Balti-tengeren: Jelenlegi vízállások és figyelmeztetések!

A Balti-tenger, a lakosság és a helyi gazdaság számára kiemelt jelentőségű régió ismét a fókuszban van, mert a jelenlegi vízállások folyamatos áradást jeleznek. Ma, 2025. július 3-án Wismar, Warnemünde, Althagen, Barth, Stralsund, Sassnitz és Greifswald mérőállomásai aggasztó vízszintemelkedésről számoltak be. Nem szabad alábecsülni az árvízveszélyt.

A warnemündei állomáson mért értékek átlagosan 617 cm-es árvizet (MHW) jeleznek, míg a valaha mért legalacsonyabb víz 332 cm. A legmagasabb árvíz 1872. november 13-án volt Warnemündében, 770 cm-es riasztó szinttel. Az ilyen történelmi adatok rávilágítanak a viharhullámok jelentette veszélyekre, amelyek rendszeresen előfordulhatnak a régióban.

Veszélytérképek egy pillantással

A kockázat minimalizálása érdekében Mecklenburg-Vorpomeránia árvízi veszélytérképeket dolgozott ki, amelyek a lehetséges árvízkockázatot és a vízmélységet mutatják különböző forgatókönyvekhez. Ezek a térképek értékes információkat tartalmaznak a potenciálisan érintett lakosok számáról, a gazdasági tevékenységekre és az árterületekre gyakorolt ​​negatív hatásokról, amelyek az online árvízkockázat-kezelési portálon érhetők el. A jelenlegi jelentések szerint a nagy szennyezőanyag potenciállal rendelkező üzemterületekkel is számolni kell, mivel árvíz esetén további kockázatot jelenthetnek. A kártyák következő felülvizsgálatát 2025. december 22-én tervezik.

A kihívások nem csupán elméletiek: tavaly egy heves vihar mintegy 56 millió eurós kárt okozott. Sassnitz városa 42 millió eurós pénzügyi igényt számol be a szükséges infrastruktúra helyreállítására, amelyet kiegészít a strandokon és dűnéken az árvíz okozta homokveszteségek kompenzálásához szükséges 6 millió euró.

Viharhullámok a Balti-tengeren

A part menti régiókban jelentős természeti veszélynek tekintett viharhullámok állandó veszélyt jelentenek. Ennek oka gyakran az erős szél, amely a vizet a kikötőbe nyomja. Különösen veszélyesek a nyugati szelek az északi-tengeri Schleswig-Holstein partvidéken és az északi szelek Alsó-Szászországban. Az éghajlatváltozás miatti jelentős tengerszint-emelkedés szintén növeli a viharhullámok és azok következményeinek alapkockázatát, rávilágítva a hatékony árvízkockázat-kezelés szükségességére.

Különösen érdekesek a vízállások alakulása a német Balti-tenger partján. Ezek ciklikus lefolyást mutatnak, melynek során az árvízszint emelkedhet és csökkenhet is. Tekintettel a történelmi viharhullámokra, beleértve az 1962. február 16-i pusztító viharhullámot is, fontos megtenni a megfelelő intézkedéseket a jövőbeni károk minimalizálása érdekében. Lenyűgöző, az átlagos vízszint feletti 1,91 m-rel magasabb vízszinteket mértek a wismari mérőeszközökön, ami lenyűgözően szemlélteti az ilyen időjárási viszonyok veszélyét.

Összességében továbbra is látni kell, hogy az árvízkockázat kezelése Mecklenburg-Elő-Pomerániában és más tengerparti régiókban rendkívül fontos a lakosság védelme és az infrastruktúra biztosítása érdekében. A keleti időjárási kilátások és az emelkedő vízszinthez való folyamatos alkalmazkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy megbirkózzunk ezzel a természeti erővel.

A Mecklenburg-Elő-Pomeránia jelenlegi vízállásával kapcsolatos további információkért javasoljuk, hogy tekintse meg a részletes jelentéseket Ostsee-Zeitung [állami kormány M-V]. Az Umweltbundesamt további tudományos részletekkel szolgál az árvizek és viharhullámok eseményeinek áttekintéséhez.