70 éves a Bundeswehr: az alapítás történetének áttekintése!

70 éves a Bundeswehr: az alapítás történetének áttekintése!

Ma, 2025. november 12-én visszatekintünk a Bundeswehr kezdetére, amely 1955-ben ugyanezen a napon kezdődött, amikor 101 önkéntest neveztek ki katonának a bonni Ermekeil laktanyában. Akkor Theodor Blank szövetségi védelmi miniszter megindító beszédet mondott, amelyben a múlton való elmélkedésre szólított fel, és arcot adott az új hadseregnek, annak ellenére, hogy az egyenruhás katonák a késői szállítások miatt sötét öltönyben voltak. Ennyit a Bundeswehr első napjainak eleganciájáról. Konrad Adenauer elnök nagyrészt felelős volt a fegyveres erők létrehozásáért. Új katonai struktúrák gyors felállítását szorgalmazta, miközben a Bundestagban még heves viták folytak a katonai jogszabályokról. Gyorsan kidolgozott egy önkéntes törvényt, hogy valóban beszámolhasson az első katonákról anélkül, hogy megvárná az alkotmány változását.

Sztálin halála után és a német egység iránti növekvő szovjet ambíciókkal összefüggésben fokozódtak a német újrafegyverkezéssel kapcsolatos félelmek. Adenauer, aki 1956 januárjában meglátogatta a megalakult Bundeswehr több századát, hangsúlyozta, hogy az új hadsereget nem szabad „Wehrmachtnak” nevezni. Ennek ellenére a katonai hagyományok folytatására irányuló igény kölcsönös volt. Blank Gerhard von Scharnhorst katonai gondolkodót idézte beszédében, hogy aláhúzza az új hadsereg hagyományát.

A korai Bundeswehr kihívása

Vitatott kérdés volt a tisztek, mint például Hans Speidel és Adolf Heusinger alkalmassága, akik mindketten katonai hátterűek voltak. Annak érdekében, hogy a múlt árnyéka se essék az új haderőre, a személyzeti értékelő bizottság gondosan megvizsgálta a tisztek jelentkezését. A 600 megvizsgált kérelemből körülbelül 100 elutasításra került. Erre az alapos vizsgálatra azért volt szükség, hogy az „egyenruhás állampolgár” önképével az Alaptörvény értékeivel kapcsolatban egyértelmű határvonalat vonjunk.

Egy másik elem a Bundeswehr irányítása volt. Adenauer kormány irányítása alatt álló hadsereget akart, míg a szociáldemokraták és az Unió egyes részei nagyobb parlamenti felügyeletet követeltek. Az ellenőrzési kötelezettséget végül az Alaptörvényben rögzítették, amely széles körű jogokat biztosított a Bundestag védelmi bizottságának. Az újrafegyverzés melletti érveket az is megerősítette, hogy Észak-Korea Dél-Koreát támadta, valamint a NATO növekvő követelései, amelyek 500 000 fős csapatlétszámot igényeltek.

Vita a militarizációról

Az újrafegyverzés kérdése azonban nem volt vita nélkül. Az ellenállás elsősorban az SPD és a protestáns egyház részéről jelentkezett, akik aggodalmukat fejezték ki a társadalom militarizálódása miatt. Ezen aggodalmak ellenére a sorkatonaság korszaka 1957. április 1-jén kezdődött, amikor az első sorkatonák megérkeztek a laktanyába a Bundeswehr személyi állományának kiegészítésére. Ezt a döntést nem is gyanították, hogy semmi máson alapult, mint Németország biztonságát szolgáló átfogó tervezésen és stratégián.

A Bundeswehr alapjáról nemcsak nyilvánosan, hanem belső téren is szó esett. A korábbi Wehrmacht tisztek dolgoztak a koncepcionális alapokon, és formálták a Bundeswehr első parancsnoki állományát. A Szövetségi Levéltárból származó dokumentumok azt mutatják, milyen finom volt a tervezés, amely Németország védelmi politikáját keretezte. A második világháború után az új Bundeswehrnek nem a Wehrmacht hagyományát kellett volna folytatnia, hanem teljesen bele kellett volna illeszkednie az újonnan kialakuló demokratikus rendbe.

Ez azt mutatja, hogy a Bundeswehr első lépései politikai, társadalom- és biztonságpolitikai megfontolások összetett összjátéka volt. Az 1949. május 23-án hatályba lépett és 2024-ben fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Alaptörvény értékei képezték az új fegyveres erők identitásának alapját. Az örökkévalóság záradéka olyan alapvető demokratikus elveket véd, amelyeknek a Bundeswehrt is alakítaniuk kell, amely ma is fontos.