MI a közszolgálatban: A magdeburgi személyzeti tanácsok aggodalommal reagálnak!

MI a közszolgálatban: A magdeburgi személyzeti tanácsok aggodalommal reagálnak!

2025. november 3-án Magdeburgban került sor a dbb Saxony-Anhalt személyzeti tanácsi konferenciájára, amely a mesterséges intelligencia (AI) munka világára gyakorolt ​​hatásával foglalkozott. A rendezvényen a tagszakszervezetek számos munkatársa vett részt. Központi probléma volt a nem megfelelő jogi keret, amely nem ad igazat a közszolgálati digitális változásnak. Ulrich Stock, a dbb Saxony-Anhalt állam elnöke az Alsó-Szászország által elfogadott „legrosszabbként” bírálta a személyzeti képviseleti törvényt. Jelentős hiányosság, amely nemcsak a digitális változások, hanem az AI-alkalmazások felé történő fejlődés miatt is sürgősnek tekinthető, hogy az AI használatát egyszerűen nem említi ez a törvény.

Maik Wagner, a dbb szövetségi elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy jelentős az eltérés a politikai nyilatkozatok és a munka világában tapasztalható valóság között. Wagner kifejtette, hogy erős szakszervezetekre van szükség ahhoz, hogy ellenálljanak a hivatásos közszolgálat és a demokratikus struktúrák elleni célzott támadásoknak. Kerstin Solaße, jogász és a dbb akadémia előadója érdekes betekintést adott a közszolgálati mesterséges intelligencia jogi és gyakorlati dimenzióiba. Különös hangsúlyt fektetett az emberi erőforrás folyamatok automatizált döntéshozatalára és a kapcsolódó digitális teljesítményértékelésre.

Kihívások és jogi szürke területek

A konferencián szó esett az adatvédelem és az együttdöntés közötti feszültségről is, amely téma a mesterséges intelligencia területén zajló fejlesztések miatt egyre aktuálisabb. Solaße felszólította a személyzet képviselőit, hogy aktívabban vegyenek részt az AI-alkalmazásokban az alkalmazottak jogainak védelme érdekében. Hangosan támogatták az AI-rendszerek közszolgáltatásokban való használatában való részvételi jogok jogi rögzítésére irányuló kérelmet.

Egy másik fontos szempont, amely felvetődött, a közelgő EU AI-törvény, amely 2025. augusztus 1-jén lép hatályba. Ez szabályozni fogja az AI használatát az EU-n belül. Mivel az AI-törvény rendelet, nincs szükség további végrehajtási intézkedésekre a tagállamok részéről. A vállalatoknak, különösen a HR területen, új munkaügyi és jogi követelményeket kell betartaniuk az AI-rendszerek használatakor. A lehetséges alkalmazások a személyzeti igények elemzésétől az állásinterjúk automatizálásáig terjednek.

Jövőbeli kilátások a HR szektorban

Az AI-törvény kockázati osztályokba sorolja a mesterséges intelligencia rendszereit, és szigorú követelmények vonatkoznak rá, különösen, ha a magas kockázatú mesterséges intelligencia esetében az alapvető jogokat veszélyeztetheti. A vállalkozásoknak gondoskodniuk kell az adatvédelmi előírások betartásáról az esetleges jogkövetkezmények elkerülése érdekében. Az általános egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértése kártérítési igényekhez vezethet, ezért elengedhetetlen a mesterséges intelligencia gondos kezelése a mindennapi munkában.

A konferencia világossá tette, hogy a személyzeti tanácsok számára egyre nagyobb kihívást jelent a jogi, politikai és társadalmi keretek között való eligazodás. A DBB Szász-Anhalt ezért cserére, továbbképzésre és a jelenlegi fejleményekhez képest egyértelmű szakszervezeti pozícióra támaszkodik. A „személyzeti tanácsok előtt álló kihívások” leküzdése érdekében fontos előrelátóan cselekedni. Az ilyen típusú rendezvények értékes platformot kínálnak a tapasztalatok és ismeretek cseréjéhez.

A témával kapcsolatos további információk a weboldalon találhatók dbb Szász-Anhalt, Jehu és KPMG törvény olvasni kell.