Nyelv és érzelem: Hogyan alakíthatják a szavak gondolatainkat!

Nyelv és érzelem: Hogyan alakíthatják a szavak gondolatainkat!

A nyelv sokkal több, mint egy egyszerű kommunikációs eszköz; érzelmeink és identitásunk tükörképe. Markus Hengstschläger izgalmas beszélgetés során a mondatok érthetőségének árnyalatairól beszélgetett Eva Wittenberg nyelvművésszel. Wittenberg, aki Berlinben, Potsdamban és az USA-ban tanult nyelvészetet, egyfajta vízvezeték-munkának tekinti kutatásait: a teljes nyelvirányítási rendszert és annak gondolkodásra gyakorolt ​​hatását szemléli. Doktori fokozatának megszerzése után a UC San Diego professzora volt, majd 2021-ben a bécsi Közép-európai Egyetemre (CEU) költözött.

Wittenberg középpontjában a nyelvi struktúrák gondolatainkra és hiedelmeinkre gyakorolt ​​hatásának feltárása áll. Ebben az összefüggésben méri a reakcióidőt, és követi a szemmozgásokat, miközben az alanyok mondatokat olvasnak. Kutatásának alapfogalma a „nyelvtani nyom”, amelyet lenyűgöző példákkal illusztrál. Wittenberg megmutatja, hogy a különböző megfogalmazások nagyon eltérő képeket hozhatnak létre az elmében, és meg van győződve arról, hogy a dialektusok különleges hozzáférést hozhatnak létre mindaddig, amíg az olvasó megérti a dialektust.

Tudományos eredményekből és személyes stílusból

A beszélgetés másik részében Wittenberg azt a kérdést tisztázza, hogy a tudományos ismeretek segítségével tökéletes szövegeket lehet írni. Véleménye szerint a pszicholingvisztika megértése fontos szerepet játszik, de az intuíciót sem szabad elhanyagolni. Ugyanez vonatkozik a szerzőre, Martina Parkerre is, aki a krimiben folyó dialógusaival próbál hitelességet teremteni. „Személyes stílussal kell rendelkeznie – mondja Parker –, mert ez döntő jelentőségű, különösen olyan időkben, amikor a mesterséges intelligencia egyre inkább jelen van.”

Az egykor újságíróként dolgozó Parker mára krimivel szerzett hírnevet. A Zuagroast című bestselleréből idén film készült. A szövegek jó koncepciója fontos, hangsúlyozza, de végül a történet számít. Ezek a megfontolások összhangban állnak a Hengstschläger által a digitalizációval kapcsolatban feltett nyelvi változással. Wittenberg meg van győződve arról, hogy a nyelv mindig változik, függetlenül a közösségi média szerepétől.

A nyelvi megbeszélésen kívül Wittenberg új utakat nyit meg: jelenleg egy mesterséges intelligencia-alapú kommunikációs rendszeren dolgozik, amelyet kifejezetten a fogyatékkal élők számára fejlesztenek ki. Egy ambiciózus projekt, amely bemutatja, hogy a technológiák és a nyelvi kutatás hogyan képes együtt leküzdeni az akadályokat.

Markus Hengstschläger genetika professzorként és tudományos előadóként szerzett szakértelmét saját projektjeibe viszi be, és ezáltal ötvözi a tudományos megközelítéseket széles körű nyilvános témákkal. Saját bestsellereivel is bebizonyította, hogy a tudomány és a művészet kombinációja izgalmas lehet.

Függetlenül attól, hogy a tudományban, az irodalomban vagy a kommunikációban van-e szó, egy dolog világos marad: a nyelv a legkülönfélébb oldalakon fejleszti erejét, és továbbra is nélkülözhetetlen eszköze világunk megértésének.