Első deportáló repülés Afganisztánba: Politikai turbulencia Lipcsében!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Lipcse: A 2025. július 18-án Afganisztánba tervezett deportálási repülés aggályokat vet fel az emberi jogok és a nemzetközi jog szerinti kötelezettségek miatt.

Leipzig: Geplanter Abschiebeflug nach Afghanistan am 18.07.2025 weckt Bedenken wegen Menschenrechten und völkerrechtlicher Verpflichtungen.
Lipcse: A 2025. július 18-án Afganisztánba tervezett deportálási repülés aggályokat vet fel az emberi jogok és a nemzetközi jog szerinti kötelezettségek miatt.

Első deportáló repülés Afganisztánba: Politikai turbulencia Lipcsében!

A sok kérdést felvető helyzetben a német kormány az első deportálást tervezi Afganisztánba a tálibok 2021 augusztusi hatalomra kerülése óta. 2025. július 18-án reggel a Qatar Airways Airbus A330-as repülőgépe a lipcsei/hallei repülőtérről az afgán fővárosba, Kabulba indult volna. Az MDR jelentése szerint az eredetileg 7:15-re tervezett járat késett. A kifejezetten erre a kiutasításra bérelt gép előző nap 16 óra 21 perckor landolt Lipcsében.

A gép fedélzetén tartózkodók száma és származásuk jelenleg nem ismert. Aggodalomra ad okot az esetleges elítélt bűnözők vagy az úgynevezett „fenyegetés” is a kitoloncoltak körében. A taz kutatása szerint akár 50 afgánt is őrizetben tartottak a repülés előtt, ami az amúgy is vitatott kitoloncolást hozza nyilvánosságra.

Emberi jogi helyzet Afganisztánban

Az afganisztáni kitoloncolás nem egyszerű kérdés, és számos szervezet, köztük a Német Emberi Jogi Intézet, a PRO ASYL és a Szász Menekültügyi Tanács összeegyeztethetetlennek tartja a Emberi Jogok Európai Egyezménye és a német alaptörvény. Aggasztó a jelenlegi afganisztáni biztonsági helyzet, amelyet bíróságon kívüli gyilkosságok és kínzások jellemeznek. Julia Duchrow, az Amnesty International munkatársa egyértelmű aggodalmának adott hangot, és figyelmeztetett: „Problémás a deportálás olyan országokba, ahol fennáll a kínzás veszélye”, és hangsúlyozta annak veszélyét, hogy a szövetségi kormány „a tálibok cinkosává válhat”.

A jogi keret ugyanolyan összetett. A tartózkodási törvény nem teszi lehetővé a kitoloncolást, ha a deportáltakat hazájukban kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti. A belügyminiszter már kiemelte, hogy felül kell vizsgálni az elítélt bűnözők Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásának jogi feltételeit, különösen a mannheimi késes támadást követően, amelyben egy rendőr meghalt. Egyre felgyorsulnak a politikai viták arról, hogy miként lehet legálisan és gyakorlatilag végrehajtani a deportálásokat. A közelgő belügyminiszteri konferencián várhatóan e kérdéseket vizsgáló eredményeket ismertetnek.

Politika és társadalmi reakciók

A politikai tájat tovább polarizálják a deportálásokról folyó viták. A szövetségi kormányt bírálták amiatt, hogy az intézkedéseket a közelgő választásokra való tekintettel „showpolitikaként” használja. A dublini eljárásban a menedékkérők szociális segélyeinek jelentős csökkentését is bejelentették, amit a szakértők alkotmányellenesnek minősítettek. Szóval ez már megvan Szövetségi Alkotmánybíróság A hasonló vágások problémásnak minősülnek.

Egyértelmű, hogy a következő napok és hetek meghatározóak lesznek abban, hogy ezek a deportálások a gyakorlatban hogyan valósulnak meg, és milyen reakciók következnek mind a politikai, mind a társadalmi oldalról. A deportáltak számával és jogi státuszukkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is az egyik fő vitapont ebben a vitában.