Titkos deportálás Lipcse -ből: Afgán bűnözők Kabulba!

Titkos deportálás Lipcse -ből: Afgán bűnözők Kabulba!

A

ma, 2025. július 18 -án a Merz kormány első deportálási fuvarozását indították Afganisztánban. 8.35-kor délután a Qatar Airways Airbus A330-200 (QR7431 járat) a leipzigi repülőtérről indultak, miután 8.25-kor a kifutópálya felé gurultak. Ezt a kampányt, amelyet a Belügyminisztérium szövetségi minisztériuma szervezett, előre titokban tartották, és már találkoztak tiltakozásokkal.

A kép. A deportáltak alatt számos elítélt bűnöző volt, köztük három Drezdenből származó embert, akiket lopás, üzlet és támadás miatt fogva tartottak. Ez a deportálás a deportálási politika fordulatát jelzi, amelyet 2021 -ben az afganisztáni tálib hatalomnak tettek ki.

A deportációs politika háttere

2025. június 30 -ig a külföldiek központi nyilvántartása szerint 11 172 afgán állampolgárt töltöttek a németországi Zuknigal nyilvántartásban. Ezek közül 9462 -ben tolerancia volt, míg 1710 jogi státus nélkül élt. 2016 és 2021 között már több mint 1000 afgánot deportáltak, főleg a kollektív diagramban. A Kabul szerint a deportációkat 2021 augusztusáig felfüggesztették, amikor a tálibok átvették az irányítást az ország felett.

Nancy Faeser (SPD) belügyminiszter -2024 közepén úgy döntött, hogy folytatja a bűnöző külföldiek Afganisztánba történő deportálását, miután 28 bűnözőt és veszélyeztetőt deportáltak egy speciális járat részeként. Ez az intézkedés ellentmondásos vitákhoz és tiltakozásokhoz vezetett, különösen a szász menekültügyi tanácsból, amely embertelenként kritizálta a deportálást

Afganisztán helyzete

A tálibok megerősítették, hogy a deportált embereket Kabulban engedték szabadon, de a pontos szám továbbra sem tisztázott. Néhány deportált jelentés szerint bilincskel és boka nyakkendővel kiszálltak a repülőgépről. A tagesschau szerint a visszatéréseket nem csak a szociális támogatásuk, hanem gyakran nem csak a szociális támogatásuk, hanem gyakran nem zavarják, hanem gyakran nem zavarják őket. A visszatérő, Ahmad csalódott a deportálásban, mert 27 évig Németországban élt, és már nem találja meg Afganisztán körül.

A visszatérők gyakran adósságokat hoznak vissza, mert sokan magas költségekkel finanszírozták a menekülést. Visszatéréskor gyakran elveszítették a közösségi hálózatot, ami tovább növeli elszigeteltségüket. Ezek a deportáltak úgy érzik magukat, mint az "emberi javak", és nagy félelmet éreznek az üldöztetéstől, különösen azok között, akik Németországban kereszténységgé alakulnak. Az IPSO segélyszervezetének tanulmánya figyelmezteti a potenciális radikalizálódást a deportálás alapján, mivel minden tizedik azt jelzi, hogy készen áll a szélsőséges csoportok csatlakozására.

A visszatérők támogatása?

A visszatérők csak információs brosúrákat kapnak a pszichoszociális segédeszközöknél a Kabul repülőtéren, mivel a helyszínen az orvosi és pszichológiai gondozás gyenge. Alig vannak olyan klinikák vagy szakemberek a pszichológiában, ami megnehezíti az integrációt és a mentális problémák kezelését. Az IPSO német segélyszervezete megpróbál segíteni a visszatérítőket és a bizalom fejlesztését. De a bizalmatlanság éghajlatában a támogatás kihívást jelent.

Az afganisztáni deportálásról szóló vitát sok fél kritikusan figyelembe veszi, és számos kérdést vet fel a németországi emberi jogokról és felelősségről. Hogyan alakul ki a deportált hosszú távú helyzet? És milyen intézkedéseket hoznak ezeknek az embereknek a segítésére? Az elkövetkező hónapok megmutatják, hogy a politikai vonal és a valóság hogyan lesz a földön.

Details
OrtLeipzig, Deutschland
Quellen

Kommentare (0)