Sokszínűség a munkakörnyezetben: Küzdj a diszkrimináció ellen június 24-én Lipcsében!
Panelbeszélgetés Lipcsében 2025. június 24-én a munkahelyi diszkriminációról, az LSVD+ Szászország és az IHK közös szervezésében.

Sokszínűség a munkakörnyezetben: Küzdj a diszkrimináció ellen június 24-én Lipcsében!
2025. június 24-én Lipcsében panelbeszélgetésre kerül sor, amely intenzíven foglalkozik a munkahelyi diszkrimináció kihívásaival. Ez az esemény a „Queer at Work” projekt része, amelyet az IHK Lipcseivel együttműködésben szerveznek. A terület szakértői tájékoztatást adnak és stratégiákat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogyan lehet szolidaritáson alapuló és a diszkriminációval szemben kritikus munkavilágot létrehozni. Az LSVD szerint a rendezvény a szakmai világban sajnos még mindennaposnak számító előítéletekről, korlátokról és kirekesztésről is beszámol. A tisztességes munkakörnyezet előfeltétele a nagyobb kohézió és a diszkrimináció tudatosítása a munkában.
Az európai munkavállalók több mint 51%-a tapasztalt munkahelyi diszkriminációt az elmúlt évben, és minden hatodik alkalmazott nyilatkozott úgy, hogy „gyakran” vagy „mindig” diszkriminálva érzi magát. Ezt mutatja Michael Page felmérése, és rámutat arra, hogy sürgős intézkedésre van szükség a munkavállalói jogok terén. Különösen az életkor, a nem, az etnikai származás és a szexuális irányultság áll a hátrányok középpontjában. A humánerőforrás-osztályoknak aktív lépéseket kell tenniük a megkülönböztetés azonosítása és az ellene való küzdelem érdekében.
A diszkrimináció fontos szempontjai
Az egyik szempont, amelyet gyakran nem említenek a vitában, a közvetett diszkrimináció. Ez történik például akkor, ha a látszólag egyenlő feltételek egyenlőtlenül kezelnek bizonyos csoportokat, például szombati munkavégzést írnak elő, ami hátrányos helyzetbe hozhatja a zsidó munkavállalókat. Azt is megállapították, hogy a nők és az idősebb munkavállalók különösen nagy valószínűséggel szenvednek megkülönböztetést. Az 50 év felettiek 41%-a számol be életkoron alapuló megkülönböztetésről, a nők 38%-a pedig arról számolt be, hogy szakmai életük során diszkriminálták őket – ez egyértelmű felszólítás a meglévő struktúrákon való munkára.
Egy pozitív tendencia azonban megfigyelhető: ma már a cégek több mint fele nemzetközi múlttal rendelkező munkavállalókat foglalkoztat, ami a vállalati kultúra gazdagításának tekinthető. A kultúrák közötti sokféleség elősegíti a toleranciát és a kohéziót. A sokszínűség sikeres gyakorlása érdekében azonban a munkaadóknak aktívan elő kell mozdítaniuk a nyitott kultúrát, és egyértelmű nyilatkozatokat kell tenniük a diszkrimináció ellen. Az interkulturális kompetenciaképzés segíthet a vezetőknek abban, hogy megerősítsék azon képességüket, hogy érveljenek az előítéletekkel szemben, és ezáltal áttörjenek a tömegen.
Intézkedési ajánlások és jogi követelmények
Az általános egyenlő bánásmódról szóló törvény (AGG) védi a munkavállalókat a különböző tulajdonságokon alapuló megkülönböztetéstől. De milyen intézkedéseket tehetnek a vállalatok a diszkrimináció proaktív megelőzésére? Ez magában foglalja a sokszínűséget értékelő vállalati kultúra előmozdítását és a diszkriminációról szóló folyamatos oktatást. Ezenkívül a meglévő iránymutatásokat rendszeresen felül kell vizsgálni a nem szándékos megkülönböztetés elkerülése érdekében.
A sikeres vállalatok egyre inkább társadalmi felelősséget vállalnak. Előnyre tehet szert a munkaerőpiacon a fenntartható diverzitásmenedzsment révén. Amint azt a jelenlegi fejlemények mutatják, a diszkriminációmentes munkakörnyezet iránti igény nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kényszer is. Csak a felelősséget vállaló és a sokszínűséget központi vállalati célnak tekintő vállalatok képesek a jövőben is versenyezni.