Migrációs kvóta az általános iskolákban: az oktatási szakértők világosan beszélnek!

Migrációs kvóta az általános iskolákban: az oktatási szakértők világosan beszélnek!

A németországi oktatási egyenlőségről folyó vitában, különösen az általános iskolákban, ismét heves vita folyik a migrációs kvótákról. A Thomas Langer államelnök által képviselt Szász Filológiai Egyesület egyértelműen felszólalt egy ilyen kvóta ellen. „A migrációs kvóta alapjaiban megváltoztatná az iskolába íratandó gyerekek elosztási mechanizmusát” – mondta Langer a lipcsei Német Sajtóügynökségnek. Értékelése kiemeli, hogy nemcsak a migráns hátterű gyerekeknek, hanem a migráns hátterűeknek is nehézségei vannak a német oktatási nyelvvel.

Az oktatási lehetőségek fenntartása minden gyermek számára prioritás kell, hogy legyen, függetlenül a származásától. Az általános iskolások jelenleg városok és települések között vannak elosztva, és kvóta esetén már nem tudnák ilyen rugalmasan kezelni őket. Ehelyett Langer arra szólít fel, hogy a gyerekek nyelvi nehézségeinek kezelése érdekében fokozottabban összpontosítsanak a német nyelvórákra és a tanárok szakmai fejlődésére. „Fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a német oktatási nyelvre az iskolákban és a kisgyermekkori nevelésben” – folytatja Langer fellebbezését, megjegyezve, hogy a német oktatási nyelv használatában tapasztalható negatív fejlemények a tanulók minden csoportját érintik.

A hamburgi helyzet

A hamburgi-wilhelmsburgi általános iskola szemlélteti azt a kihívást, amellyel sok iskola szembesül. Az ott tanuló diákok több mint 90 százaléka migráns hátterű, ami a nyelvi fejlettségükben is megmutatkozik. Az iskola vezetése és a tanárok elutasítják a migráns hátterű gyermekek felső határát, ahogyan arról Karin Prien szövetségi oktatási miniszter beszélt. A nem német családi nyelvű hallgatók aránya Hamburgban jelenleg 55 százalék, és ez a tendencia egyre növekszik, ahogy a tagesschau.de jelentése szerint.

Ez a helyzet egyéni támogató intézkedéseket igényel, amelyek már óvodáskorban elkezdődnek. Wilhelmsburgban a gyerekek nyelvi támogatást kapnak, és lehetőséget kapnak arra, hogy többnyelvűségüket különféle programokon használják. „Fontos az integráció és a párbeszéd” – mondja Can Yörenc iskolaigazgató, aki az oktatásért való felelősségvállalást közös célnak tekinti. Ingrid Gogolin professzor kiemeli a többnyelvűség szerepét a tanulási folyamatban, és támogatja a tanárok továbbképzését annak érdekében, hogy a diákok különböző nyelvi tapasztalatait jobban beépítsék az órákba.

A migrációs státusz hatása az oktatási sikerre

A migrációs státusz továbbra is döntő tényező az oktatási siker Németországban. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség megbízásából készült elemzés szerint ez azt mutatja, hogy a bevándorló családban élő diákokat gyakran tekintik iskolai szempontból hátrányos helyzetűnek. Érdekes a különbségtétel a bevándorlók különböző generációi között. Míg az első generációnak csak 16,1 százaléka jut el a középiskolába, addig a második generációé már 30,3 százalék és 2,5 százalék. Generáció 35,7 százalék. A migrációs háttérrel nem rendelkező diákoknak könnyebb dolguk van, hiszen 43 százalékuk a középiskolán keresztül választhatja az oktatási utat.

A különbségek az olvasási készségeikben is megmutatkoznak, amelyet erősen befolyásolnak a bevándorlás utáni nyelvi akadályok. Jelentős eltérések vannak az 1. generáció (405 kompetenciapont) és a bevándorlói háttérrel nem rendelkező tanulók (524 kompetenciapont) között. Azt is meg kell jegyezni, hogy míg sok migráns hátterű gyermek tanulási útját hátráltatja a szociális hátterük, addig más csoportok oktatási lehetőségeit is meg kell vizsgálni, hogy a kihívásokat mindenki számára méltányosan kezeljük. Az iskolai környezet javítása elősegítheti az esélyegyenlőség előmozdítását.

Összességében világos, hogy az olyan egyszerű megközelítés, mint a migrációs kvóta, nem jelenthet megoldást az oktatás területén jelentkező összetett kihívásokra. A hatékony támogatási intézkedésekről folytatott párbeszéd és a tényleges feltételek intenzív vizsgálata lenne a megfelelő módja az oktatási egyenlőség hosszú távú javulásának.