Konferencia Drezdában: A bizalom, mint kulcs egy összetett társadalomban!

Konferencia Drezdában: A bizalom, mint kulcs egy összetett társadalomban!

2025. október 30-án mintegy 50 hitoktató gyűlik össze a drezdai székesegyház házban a Drezda-Meißen egyházmegye éves találkozójára. A „Bizalom – tanulás és tanítás” mottó alatt a rendezvény középpontjában a bizalom erősítése áll egy komplex, plurális társadalomban. A konferenciát az egyházmegye Iskolák és Egyetemek Osztálya, az Állami Iskolák és Oktatási Hivatal és a Drezdai Műszaki Egyetem Katolikus Teológiai Intézete szervezi.

A vitaindító beszédet Dr. Sarah Rosenhauer tartja, aki intenzíven foglalkozik a bizalommal, mint alapvető alapkategóriával az élet különböző területein. Hangsúlyozza, hogy a bizalom gyakran a tudatlanságon alapul, de személyes tapasztalattal és ismerkedéssel erősíthető. Hozzászólásában kiemeli a „bizalom különböző stílusait” és azok társadalmi valóságra gyakorolt ​​hatását is.

Workshopok és csere

A konferencia nem csak előadásokat kínál a résztvevőknek, hanem lehetőséget is kínál arra, hogy workshopokon keresztül mélyítsék el tudásukat. Ezek közé tartozik a „Masters of Trust” Sarah Rosenhauerrel, az önbizalomról és az Istenbe vetett bizalomról szóló gyakorlatok Maria Degkwitz vezetésével, valamint a „Bizalom mint az élénk vallásoktatás alapja” című workshop, amelyet Simon Neubert moderál. Dr. Jan Niklas Collet vezetésével egy másik műhelymunka a bizalom új jobboldali stratégiák révén történő aláásásának elemzésével foglalkozik. Ezek az események teret adnak a tanárok közötti találkozóknak és eszmecseréknek, és arra irányulnak, hogy ösztönözzék, hogyan erősíthető a bizalom az osztályteremben.

A rendezvény közös plenáris üléssel és utazási áldással zárul. Az ilyen konferenciák elengedhetetlenek, mert a hitoktatás a nem felekezeti iskoláktól eltekintve az állami iskolákban törvényileg beágyazott tantárgyként szerepel, és az Alaptörvénybe is belefoglalták. Egy gyors áttekintés a fejleményekről azt mutatja, hogy egyre kevesebb diák tartozik valamelyik nagyegyházhoz, és a vallási táj egyre plurálisabbá válik, így új vallási közösségek is küzdenek a helyükért az osztályteremben.

A hitoktatás jövője

Ezzel összefüggésben Arnulf von Scheliha és Hinnerk Wißmann esszét írt a hitoktatás jövőjéről, amelyben kulturális, jogi és politikai szempontokkal foglalkoznak. Különféle modelleket javasolnak a vallásoktatás fenntartható kialakítására, ideértve a felekezeti és vallástudományi oktatás közötti forgó rendszert, valamint a „vallásoktatás mindenkinek”, amely figyelembe veszi a vallási pluralitást.

Ezek a megfontolások különösen fontosak a hitoktatással szembeni növekvő szkepticizmus hátterében, amelyet a szekularizáció és az egyéni vallási elkötelezettség gyengülése jellemez. E kihívások ellenére a diákság sokszínűsége olyan megközelítést igényel a valláspolitika alakításában, amely igazságot tesz a hívőknek és a nem hívőknek egyaránt.

Összefoglalva, az események és a megbeszélések azt mutatják, hogy nemcsak a meglévő hitoktatás fenntartásáról van szó, hanem annak továbbfejlesztéséről és a változó társadalom igényeihez való igazításáról is. A szövetségi államokban már különböző megközelítések léteznek erre, míg egyes államokban az iszlám hitoktatásra vonatkozóan speciális szabályozást vezettek be. De még ezen a sokszínűségen belül is nyilvánvalóvá válik, hogy az egyfelekezetű tanítást egyre inkább elavultnak tekintik. Egy vallásközi nyitás a sürgősen szükséges segítséget nyújthatná az iskolai órák jelentési és etikai kérdéseiben.

A konferencia résztvevői számára egyértelmű: a bizalom témája továbbra is központi helyen áll – legyen szó az órákról vagy a vallási közösségek egymás közötti kölcsönhatásáról.